A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: Egy biharugrai parasztember epikus hagyományai

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 349-378. EGY BIHARUGRAI PARASZTEMBER EPIKUS HAGYOMÁNYAI - Laurinyeczné Sinkó Rozália In memóriám Mikfya Jenő Bevezetés Biharugra Békés megye észak-keleti szögletében, a Sebes-Körös partján fekvő, mintegy másfélezer lakosú kisközség, Nagyváradtól alig harminc kilométernyire. A trianoni határvonal meghúzása elótt Bihar vármegye cséffa-nagyszalontai járásához tartozott

1 s egészen 1950-ig Hajdú-Bihar megyéhez. Elnevezését a történeti emlékezet alapján a honfoglaló Előd vezértől származott Csák nembeli főúrtól nyerhette,

2 aki 1093-ban I. László kíséretének tagja volt.

3 A település középkori jelentőségéről tanúskodik, hogy a 12. század végén Szűz Mária tiszteletére monostort emeltek. Nagyvárad és vonzáskörzete az 1241-42-es tatárveszedelemben elpusztult.

4 Ugra helyén hamarosan három újabb falu jött létre:

5 Monostorugra, Szent János Ugra, Középugra, más néven Nagyugra.

6 A rövid fellendülést a törökdúlás akasztotta meg.

7 Bár az 1692. esztendei összeírás a cséffa-nagyszalontai járás mind a 162 települését lakatlan pusztaként tünteti föl, a helynevek és néhány családnév folytonosságából arra következtethetünk, hogy - a legtöbb sárréti településhez hasonlóan - a lakosság egy része a pusztítás elől a környező nádasok és mocsarak rejtekén talált menedéket, majd visszaköltözött, és rövidesen hazatértek a távolabbra bújdoklók is.

8 A községről készült 1828as összeírás nagyarányú zsellérlakosságról tudósít.

9 Az Ugray család a 18. század derekára visszaszerezte birtokát, és folyamatosan megőrizte leányágon (Ugray Julianna Bölönyi Józseffel kötött házasságából született fia, Bölönyi Károly révén) egészen a 20. század közepéig.

10 Népességviszonyok: 1850 1870 1890 1900 T5J7 Г917 ZÜ22 2269 fő

11 1 NADÁNYI 1938. 477. 2 KOVÁCS 1992. 9. 3 KRISTÓ 1986. 28. Ugrin a dömösi prépostság egyik alapítója 1107-ben. 4 KOMORÓCZY 1973. 20-21. Nagyvárad környékéről a Sárrét mocsárvilágába menekültek. 5 Helyüket ma is híven őrzik a helynév magyarázatok; 1. A Török kiűzése с mondát. 6 KOVÁCS 1992. 22-23. 7 Ugra a 16. századi jelentőségére vall a szolnoki defter: 49 házat, templomot jegyeznek (GYÖRFFY 1956. 123). 1655-ben önálló református prédikátorát jegyzik (HÁZI 1988. 181). 8 KOVÁCS 1992. 31; HÁZI 1988. 182. A Szabolcsból hazavonuló hullámokban már 1700-ban találunk Ugrára költözőket (GYÖRFFY 1983. 251-261). 9 ERDEI 1986. 313. (A 256 számba vett családfőből 204 zsellér.) 10 KOVÁCS 1992. 49. 11 SIPOS 1903. 60. 349