A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Nagyné Martyin Emília: A magyarországi románok halottkultusza

Nagyné Martyin Emília E fejezet keretei között kell röviden említést tennünk a halott lakodalmáról, ami román és magyar nyelvterületen egyaránt ismert. A halott lakodalmának megülése a halál utáni élet illetve a visszajáró halott képzetköréből ered. Az idő előtt elhunyt házasulandó fiatalember lelke nem nyugodhat, veszélyessé válhat, mivel nem töltheti be hivatását, a családalapítást. A lélek megnyugtatására rendezték magyar nyelvterületen a halott lakodalmát, amely gyakran dallal és tánccal zajlott. A románoknál nagy jelentőséget kap fiatal halott temetésén a „steag" (jelentése: lobogó), ami általában virággal, keszkenőkkel feldíszített fenyő. A fenyőállítás vagy a keresztfához állított faoszlop általánosan ismert volt a románoknál. Elhantolás után ezt a halott fejéhez szúrják le zászlónak. A fenyőt esetleg almafaág helyettesítheti.

48 A sírba szúrt feldíszített faág szokásköre egyáltalán nem ismert a hazai románoknál. Altalános azonban, hogy a sír, leginkább a fejfa mellé valamilyen fát, leggyakrabban orgonabokrot ültetnek. Azért volt érdemes szólnunk a halott fájáról, mert bár ma már ilyen szokást nem ismernek, a hazai románok átmeneti rítusaiban a „stég" jelentős szerepet kap. Elég, ha megemlítjük az új ház építésének végeztével hasonló módon díszített és a tetőre erősített faágat, vagy azt a tényt, hogy a magyarországi románoknál még napjainkban is a lány és legénybúcsú elnevezése „stég". Mindez arra utal, hogy a román néphagyományban a feldíszített faág fontos helyet foglal el. A halott lakodalma hagyományának maradványa, hogy a fiatalon elhunytakat menyasszony illetőleg vőlegény öltözetben temetik el. Az 1950-es évekig szokásban volt, hogy a fiatalon elhunyt koporsóját ünneplőbe öltözött legények vitték a sírhoz, két, szépen kivarrt törülközőkkel díszített rúdon, s a menetet fehér ruhába öltözött lányok kísérték.

49 A halottakkal kapcsolatosan meg kell még említenünk a halottlátó alakját. A halottlátó a magyar népi hitvilág olyan természetfeletti erejű személye, aki az elhunytakkal érintkezni tud, vagy felőlük hírt hoz, néha segítségükkel gyógyít vagy az időben távoliakról tájékoztat révületes állapotban. Bár a románok körében ma már erre vonatkozó adatokat nem találunk, Diószegi Vilmos 1961-es méhkeréki gyűjtése azt látszik igazolni, hogy a halottidéző tudásában hittek a románok is.

50 Л temető néprajza Az elődök nyughelye a népi kultúra szerves részének tekinthető, számos adatot szolgáltat az adott népesség történetéről és néprajzáról. A temetők nagyon fontos információhordozók, hiszen ezer szállal kapcsolódnak egy-egy település, közösség társadalmi rendjéhez, kulturális állapotához, hagyományaihoz.

51 A hazai román közösségeknek minden románok által is lakott településen különálló temetőjük van, ami felekezeti hovatartozásuk különbözőségével magyarázható. A települések nagy részében az utóbbi időkben újabb temetőterületet jelöltek ki az elhunytak elföldelésére, így a régi, több száz éves múltat felölelő temetők pusztulásra, felszámolásra ítéltettek. Pedig ezek nem pusztán az adott népességről hordoznak fontos információkat, hanem a korszak jellemzőit is magukon viselik. 4S MOLDOVÁN 1913. 194-195. 49 Magyarországi Románok Általános Adattára, Erkel Ferenc Múzeum 57/67. (Lükő Gábor gyűjtése) 5

" CS. PÓCS 1982. 490. Sl KUNT 1983. 19-62. 336