A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Nagyné Martyin Emília: A magyarországi románok halottkultusza

Nagyné Martyin Emília szóval jelzett hír hallatára a házhoz sietnek, s reggeltől alkonyatig siratják a halottat. Ezzel szemben a halottbúcsúztató énekeket, amelyekben a halott egyes szám első sze­mélyben búcsúzik szeretteitől, a kántor adja elő az egyházi szertartás keretében. A halottsiratók egyedi, improvizált énekek, a halottbúcsúztatók előzőleg megírt alkotá­sok. A siratok szövegét az asszonyok a helyszínen alakítják, a halottbúcsúztatók meg­rendelésre készülnek, alkotójuk általában ismert személy. A siratóénekek dallamvo­nala egyéni, a halottbúcsúztatóknak egy vagy két dallam variánsát ismerik a települé­seken. A siratok strófaszerkezet nélküli verses szövegek, a búcsúztatók négysoros vers­szakokból állnak. A halottsiratás funkciója, célja, a siratok improvizált szövege szoros összefüg­gésben van a továbbélő lélek képzetkörével. Ennek megfelelően a halottsirató szöve­gek mindig megszólítással kezdődnek, ezekben mindig csak jót szabad megfogalmaz­ni, el kell nyerni a lélek jóindulatát, hogy ne legyen oka kísérteni. A szövegmotívumok között gyakori az élők és halottak viszonyára, a temetési szertartásra, a halott túlvilági életére, a többi halottal történő találkozásra való utalás. Gyakran előfordul, hogy az elhunyttal üzennek korábban meghalt hozzátartozóknak. Jellegzetes eleme a szöve­geknek a szomorúság, a fájdalom, a gyász érzésének kifejezése, a halál elátkozása. A szövegeknek sajátos verstani-ritmikai szerkezetük van. Változatos terminológiájuk a nyelvjáráskutatás gazdag tárházát jelentheti. 37 A magyarországi román halottsirató-énekekkel kapcsolatosan Károly S. László végzett kutatásokat, aki kutatási eredményeit egy alapvető tanulmányban publikálta. Dolgozatában a körösszegapáti, körösszakáli, kétegyházi, eleki, létavértesi szövegek értelmezésén, rendszerezésén túl a dallamtípusok elemzését is elvégzi. A dallamok többsége három típusba sorolható: 1./ egy-kádenciás, három sorból építkező, kis ter­ces pentachord hangsorú, 2.1 két-kádenciás, két sorból építkező, nagy terces hexachord hangsorú, 3.1 két-kádenciás, három sorból építkező, kis terces hexaton, ill. hexachord és pentachord hangsorú dallamok. A siratok kötetlen dallamstrófákból építkeznek, ritmusuk szillabikus giusto, mely parlato rubatoba vagy parlatoba megy át. 38 A halottsiratás szokása a legutóbbi időkig eleven hagyománya volt a magyaror­szági románok folklórjának, csupán az utolsó évtizedben, a halottas házak elterjedése, az otthon történő felravatalozás szokásának megszűnése következtében kezdett vissza­szorulni. A siratóénekek dallambeli és szövegbeli rendkívüli gazdagsága, visszatérő és teljesen egyedi, egyéni szövegei, változatos dallamkincse, nyelvi megoldásai külön mélyreható elemzés tárgyai lehetnek. A halottbúcsúztató énekek a román ortodox temetési szertartás fontos elemei. A halott búcsúvételére az egyházi szertartás végén kerül sor, amikor a halottat a régi hagyomány szerint az udvarra, újabban, pedig a halottas ház elé kiviszik. A halottbú­csúztató énekeket napjainkig megőrizték kéziratos formában több településen. A téma kuriózum voltára először Domokos Sámuel figyelt fel, aki összegyűjtötte és rövid be­vezetővel, kötet formájában közreadta a méhkeréki származású Száva Tivadar által írt és előadott énekeket. 39 Későbbi publikációkból kiderül, hogy Méhkeréken több köve­tője is akadt ennek a hagyománynak Kora Ilona, Juhász Anna és Pojendán László 37 SIMON OROS 1980. 156-170. ш KÁROLY 1980. 94. 39 DOMOKOS 1989. 151. 332

Next

/
Oldalképek
Tartalom