A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Nagyné Martyin Emília: A magyarországi románok halottkultusza
A magyarországi románok halottkultusza megbújhasson. Battonyán a megállásokkor szokásban volt a koporsó alá aprópénzt szórni, hogy a másvilágra költözőnek legyen pénze a vám kifizetéséhez. 21 Ksírt mindig hajnalban kezdik ásni, hogy éjszaka a gonosz bele ne fészkelhesse magát. A szakirodalomban találhatunk néhány adatot azzal kapcsolatban, hogy a koporsó belehelyezése előtt a sírgödröt igyekeznek megszabadítani minden gonosztól. Egyik változat szerint egy asszony a rokonságból beleugrik a sírba, és egy fehér kendővel háromszor érinti a sír falát, mintha seperni akarná. 22 A sírból való gonoszűzés másik változata szerint zöld, vagy télen lombtalan gallyakból seprűt készítenek, s megseprik vele a sír oldalait, hogy simák legyenek. A seprűt azután a sírgödörbe, fejfa felől nézve a bal sarkába, seprűjével felfelé középmagasságban helyezik el, hogy az ördög ne háborgassa a halottat. 23 A felfelé állított seprű, mint gonosztávoltartó eszköz ismert hiedelemelem, más mágikus eljárásokban is szerepel, de a sírnak ilyenfajta kiseprésére már nem emlékeznek a hazai román közösségek tagjai. Lényeges szerepet kap a temetés szertartásában а pénz. A számlálatlan aprópénz sírba történő dobálásának célját illetően többféle magyarázatot kaptam. Egyesek szerint a halott így fizeti ki a föld árát, amelybe nyugodni tér, mások szerint azért van erre szükség, hogy az elhunytnak legyen pénze a túlvilágon, néhányan pedig úgy gondolják, hogy így fizeti ki a halott a gonoszt. 24 A Bánátban a nyitott sír felett hét szegénynek hét krajcárt szoktak adni, hogy a lélek a hét vámon keresztül hatolhasson. 25 A temetés szertartásához tartozik a rögdobás általánosan ismert szokása. A románok, miközben rögöket dobnak a koporsóra, a következőket mondják: "Legyen neki könnyű a föld." Ezt a tevékenységet utolsó keresztényi kötelességnek tartják még ma is, bár eredeti funkciója valószínűleg az volt, hogy végérvényesen a sírba rekessze a halottat, s az ne tudjon onnan visszatérni. Szintén a sírba kerülnek azok a szalagok is, amelyekkel a templomi lobogókra vagy a zászlókat vivők karjára volt kötve a halottól kapott zsebkendő. A zsebkendőt megtartják, de a szalagokat a sírba dobják. A hozzátartozók általában tépnek egy darabot a szemfedélből ("urzîcar"), s ezt később ijedtség elleni gyógymódokban alkalmazzák. Ha valaki félős vagy sűrűn álmodik a halottal, ezt a kis darabot elégetik, és ezzel füstölik az illetőt, vagy megtartják emlékbe, hogy szerencsét hozzon. Itt kell említést tennünk a románok hiedelmeiben ismert hiedelemalakról, a föld kutyakölykéről, („cätälu pamîntului"). Erdélyben elterjedt az a hit, hogy a föld kutyakölyke megugatja a sír új lakóját, ezért a temetést követő napon két-három rokon a sírhoz megy, azt tiszta vízzel leönti, tömjénnel megfüstöli. A síron nagy gyertyát gyújtanak, s ez addig ég, míg tizenötször meghajtják magukat a sír körül, így szelídítik meg a föld kutyakölykét. A szokásban megfigyelhető a víz és a füstölés tisztító, gonoszűző szerepe. 26 21 HOTOPAN 1982. 9. "MOLDOVÁN 1913.203. 23 BÉRES 1973. 356. 24 Purece Petru adatközlése (sz.: Kétegyháza, 1926) 25 MOLDOVÁN 1913. 204. 26 MOLDOVÁN 1913. 197-198; ERETESCU 1976. 129. 323
