A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Nagyné Martyin Emília: A magyarországi románok halottkultusza

Nagyné Martyin Emília A halál előjelei közül különös jelentőséget kap bizonyos állatok, madarak hangja, vagy viselkedése. Halált jelent, ha a kutya vonyít, gödröt ás, vagy átugrik a síron. Általánosan ismert előjel a bagoly éneke. A bagoly a bánat, a sötétség, a magány, a melankólia és a halál szimbóluma.

1 A halálmadárnak is nevezett madárral kapcsolatos hit összefüggésben áll a halott lelkének általánosan elterjedt madár alakban való elképzelésével, valamint a halott lelkét a túlvilágra szállító madarak képzetkörével. Egyes adatok szerint a kakas túl gyakori és hosszas éneke is közelgő halált jelez. A néphit szerint meghal a ház valamelyik lakója, ha a tyúk kukorékol. Méhkeréken ismernek egy preventív eljárást, amelyben tulajdonképpen a tyúkot áldozzák fel valamelyik családtag elhalálozásának elkerülése érdekében.

2 A halált jelentő természeti jelenségek között kell említenünk - az állatok viselkedésén kívül - a csillaghullást is. Különböző tárgyakkal kapcsolatos szokatlan jelenségek is a halál bekövetkezését jelenthetik. Ilyen például a bútorok, ajtók pattogása, de halált jelez az is, ha képek, tükrök leesnek a falról, vagy eltörik az óra rugója. A halál előjeleként tartanak számon néhány véletlen eseményt is. Ha például valamelyik lány, fésülködéskor egy hajfürtjét nem tűzte fel, az közeli gyászt, valamelyik közeli hozzátartozó elhalálozását jelezte. A csak az egyik lábra felhúzott cipőben való járás az egyik szülő halálát jelentheti. Tilos a földön ülő ember lábán keresztül lépni, mert meghal az anyja. Ha ez mégis megtörténik, ugyanott kell újra visszalépni. Ismer tehát a románság több olyan tiltott cselekményt, amely a halál bekövetkeztét hivatott megakadályozni. Sok mindent elárulnak az elkövetkezendő halálesetekről az álmok is. A halott álomban esőt jelent. A halált jelentő álmok a következők: fogfájás, fog kihúzása vagy kihullása, disznó, romos ház, kibontott haj, sár, szövés, tapasztás, zavaros vízben való fürdés, vér, piros szín, menyasszonyi ruha. A halál előjeleinek tárgyalásakor kell megemlítenünk néhány, a bekövetkező halálesetek megtudakolása céljából végzett jósló eljárást. A kakukk hangja jelzi az elhalálozás időpontját. A halál időpontját tudakolják a házi szárnyas kulcscsontjának eltörésével is: akinek a kezében eltörik a V alakú csont ága, az hal meg hamarabb. A település következő halottjának nemét az határozza meg, hogy milyen nemű egyén hagyja el először a temetőt a szertartás után. A halálesetek megtudakolása céljából végzett jóslások általában jeles napokhoz kötődnek. A magyarországi románok körében a haláljóslás Szent Iván napján, június 24-én történik a sárga virágú tejoltó galajból készített, 20-30 cm átmérőjű koszorú segítségével. Általában az asszonyok és lányok szedték a falu szélén, árokparto1 MNLex 1979. 418; CHEVALIER GHEERBRANT 1994. 214-215. 2 "leste da cînta ghina cocoseste. Cînd cînta tare ghinä ase ca cocosu, atunce bâtrinele zîceu cä trabä luatä dî la masä si amâsuratâ pînâ la use. O-ntorcem ase pînâ ajimje la prag. Daca pica сари ghinii pä präg, atunce träbuie, acolo täiet cu toporu, cä si sä pläteascä cu capu ghinii da moarte. Margä capu ii, nu a altäcui. Zîceu cä ie s-o cintat da moarte, cä nu a bunä a cîntat cocoseste. Dacä i sä täie сари, пи mureu gazdele. Amu daca о aj uns pä prag cu picioarele, atunce nu i-o fäcut la ghinä nimica. Atunce gazdele päfeu uariceva. Insämna moarte. " [Van úgy, hogy kukorékol a tyúk. Amikor úgy énekel, mint a kakas, az öregasszonyok szerint mérni kell vele az asztaltól az ajtóig. Forgattuk, míg a küszöbig ért. Ha a teje a küszöbre esett, baltával le kellett ott vágni, hogy a tyúk életével váltsuk ki a halált. Menjen az ö feje, ne a másé. Azt mondták ö maga énekelte meg a halálát, mert nem jó jelből kukorékolt. Ha levágták a fejét, nem haltak meg a gazdák. Ha lábával ért a küszöbre, akkor nem bántották a tyúkot. De olyankor történt valami a gazdákkal. Halált jelentett.] (Martyin Ti vadamé, Márk Mária, Méhkerék, 1908) 316