A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Erostyák Zoltán András: Az utolsó szappanfőző műhely Orosházán

Az utolsó szappanfőző műhely Orosházán ge miatt (sok balesetet okozott, sőt gyilkosságok, öngyilkosságok alapanyaga volt) korlátozták a szabad vásárlását és a háború után egyébként is nehézkes volt hozzájutni, ezért igen megnőtt a Románia felől irányuló lúgkőcsempészet. Ennek szemléltetésére idézzünk egy korabeli újságcikket: „... egész sereg köriilmény hatott oda, vagy működött közre, hogy példának okáért míg az ezelőtt néhány héttel lehozott kiszereletlen lúgkőért lkg-onként 5,18 forintot kellett fizetni, addig most az un. „kiszerelt" lúgkőért dobozonként 12-13 forintot kell fizetni. Mindez pedig csak azért történik, hogy néhány láncoló cég árdrágítással, áruval való üzérkedéssel ... busás anyagi hasznot biztosítson magának" (Orosházi Hírek, 1947. április 23.) Ezért egy ideig a szappanfőző asszonyok az ún. faluszódát (karbonát és mész keveréke) használták. A Kardoskút körüli szikes területeken gyűjtött szódát (sziksót) használták hozzá.

34 Később a lúgkő használatát ipar- és méregengedélyhez kötötték. 1991-ig egy 4 q-ás tömbben kapták meg a felhasználók, melyet csákánnyal kellett darabokra törni. Most kisebb, zacskós kiszerelésben érkezik Budapestről a DONAUCHEMIE nevű cégtől (pillírozott szóda). A háziszappan értékesítését befolyásoló tényezők napjainkban Hozzáférhetősége: Mivel nem kapható az üzletekben és a piacon is csak esetlegesen, így a vevőknek kell felkeresni a műhelyt, ami a tömegközlekedési útvonalaktól messzebb esik, s mivel egyszerre nagyobb tömegű zsiradék becserélése, vagy szappanvásárlás történik, a vidékieknek, akik a vevőkör zömét alkotják, autóval kell bejönniük, s ez főleg az idősebbek számára sok esetben problémát okoz. Emiatt ritkábban nagyobb mennyiséget hoznak. Ismertsége: Nincs reklámja - bár szórólapokon és kisebb terjedelmű szakmai hirdetőfüzetben szerepel - így csak az állandó kuncsaftok és az ő általuk küldött vevők jelentkeznek vételre. Az ismertségnél komoly problémának vélem, hogy a fiatalabb generáció nagy része még a fogalmát sem ismeri, sőt kimondottan gusztustalannak tartja a most divatos pipereszappanok és mosóporok mellett, amikor fény derül a szappankészítés alapanyagára, a háziszappan „származására". A városi lakosság inkább a pipereszappant használja, illetve a mosóporokat, emiatt napjainkra a szappanfőzők száma újra lecsökkent (2000=1). A szintetikus anyagok: A háziszappan erőteljes visszaszorulása a gyári termékek óriási konkurenciájának köszönhető, bár több orvossal is konzultáltam, akik egészségesebbnek tartják bármelyik gyári terméknél. A gyári termékek könnyebb elérhetősége miatt és a reklámok hatására az emberek a szintetikus anyagokat választják. Megfigyeléseim és kérdéseim alapján a gyári termékek előtérbe helyezése azzal is magyarázható, hogy az emberek a háziszappant azonosítják a szegénységgel, s kérdésemre, hogy használnának-e ilyen szappant a válasz így hangzott: „Ha már van pénzem nem ilyet fogok venni, hanem valami normálisát... " Az alacsony sertésszám és a nem megfelelő mennyiségű zsiradék miatt kényszerültek az üzemek az olajokból (magvak) előállítani a szappant és más piperecikket. 34 KISS 1955. 424. 293