A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Novák László Ferenc: Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18–19. század)
Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18-19. század) 1858-ban, 1864-ben parcelláztak a legelőből), 41 valamint az úrbériség eltörlése után, az egyéni birtoklás érvényre jutása, a határ tagosítása a határhasználat és az üzemszervezet rendjében lényeges változást eredményezett. A tanyarendszer megszilárdult, s azokon a helyeken is üzemközpontok létrejöttek, ahol korábban az ugarok használata azok létezését nem tette lehetővé. A legelő feltörése is a tanyásodás folyamatát erősítette. Ezt az állapotot az 1930. évi népességösszeírás statisztikájával reprezentáljuk: HATARRESZ NÉPESSÉG /fő/ Belenta cigánytelep (London) 225 Belenta-tanyák 163 Blankmajor 73 Bódishát 97 Büngösd és Körtvélyesi major 84 Félhalom 404 Hatház 305 Kereki 626 Kérhalom 51 Keselyűsi tanyák 378 Laposi kert 88 Nagyhalom 443 Nyilasi tanyák 59 Tessedik-zug 79 Ugari tanyák 501 Zsellér földek 81 Összesen 3.657 A tanyák lakottsága tükrözi az etnikai hovatartozást is. A Belenta tanyákon többségben magyarok éltek (92,6 %), akárcsak Hatházon (63,6 %), Kerekihcn (45,5 %), Keselyűsön (89,9 %), Nagyhalmon (93,4 %), az Ugaron (92,6 %). A tótság többséget alkotott Félhalmon (70 %), s Kerekin is nagyobb számban laktak (40,4 %). Németek kisebb számban éltek a határ különböző részén, nagyobb arányban csupán Hatházon voltak (34 %). 42 Összegezésül hangsúlyozni szükséges azt, hogy a településnéprajzi viszonyokat alapvetően a táj, a földrajzi környezet által biztosított mezőgazdálkodás határozta meg. A birtok-, gazdasági viszonyoknak megfelelően fejlődött a határhasználat és az üzemszervezet, s a településrendszer. Ebben az etnikai sajátosságoknak csupán annyi meghatározó szerepe volt, amennyi a gazdálkodás minőségében és intenzitásában megnyilatkozott (a németek „földéhsége", expanziója Gyomára, racionalitásuk a gazdálkodásban, a szlávok szorgalma, fokozatos gazdasági megerősödésük, stb). Az etnikai tagolódás legszembetűnőbben a település központ, a belsőség térbeli tagolódásában mutatkozik meg. 41 BML Úrb. ir. 1853-1857. 42 Az 1930. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények 83. Budapest, 1932. 314-315. 251
