A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Novák László Ferenc: Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18–19. század)

Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18-19. század) kis rét, eső 's hó víz által borítatva, valamint a' Belenczérestől a' község felé nyúló ugy nevezett nagy fenék l

A részben szinte eső 's hó vizek ugy az alólról felfakadt árvíz árjától találtatott borítva..." - mondották. Ezen kívül a „falu környékén a' körös folyamig terülő részeken" (Belenta és Cina-lapos, Kis-háti-ér, Kis-halmi-lapos, Szénáskerti-ér, Kengyel-ér, Balaton-tava, „Falu éjszaki részén lévő lapos", „Szöllős kerti lapos") 382 holdnyi, a „Tók a' körösön eső részeken" („Csárda lapos a' Békési határig", Kutya-ér, Kereki-kis-lapos, „Egy fenék a' ládányi ország út mellett", a „békési határ oldalba a' gát mellett", „Egy fenék a' Ladányi Ország út és nagy lapos közt") 211 holdnyi, összesen 573 hold legelőterületet borított a víz.

34 A földesúri foglalások miatt a jobbágyságnak követelései támadtak. Békés úton nem sikerült egyezségre jutni, s ezért még 1837-ben a felperes község pert indított a Wenckheim család ellen.

35 A per elhúzódott, s az 1853. évi úrbéri pátens nyomán mely az úrbéri törvényszékekre bízta az úrbérrendezés befejezését - folytatódott tovább. A berényiek sérelmezték, hogy „Kenderföldjeinket, mellyek... belső telkeink kiegészítetésre adattak volt, mellyeket, 3 session kivül, Uradalmi Tisztjeinek ki osztván, azokat mai napig is birják... Szántó földjeinkből, vagy ugy nevezett Ugarainkból Földes Urunk az 1814

ik esztendőben véghez vitetett újj felmérés által nagyrészt el vett 's azt már ma Majorság föld gyanánt használja... A Legelőből - melly... egészen nékünk adattatott, és bár ha kiterjedésére nézve elegendőnek látszott, és látszik, a' minden esztendőbéli árvizeknek hosszabb időkig rajta tartózkodása miatt... vagy tellyességel nem, vagy csak kevésbé használható lévén, törvényes járandóságunkra sem volt, és most sem elegendő - külömböző időkben Földes Urunk nagy és jobb részeket elfoglalván, és sánczokkal bé kerítvén, azokat egyenesen a' maga számára használja..."

36 A per eredménytelenül zárult 1857-ben. A mezőberényi tanács - mint felperes - a vitatott határrész újramérésével kívánta a károsodását orvosolni, amitől a gyulai Úrbéri Törvényszék elzárkózott. Az 1853-as úrbérrendelet nyomán válthatták meg külön szőlőföldjeiket a volt jobbágyok.

37 Településrendszer, településszerkezet A jobbágytelekrendszer, a határhasználat rendjének kialakulása a 18. század második felében, a településrendszer kialakulását eredményezte. A jobbágyok a központban kapták meg lakótelkeiket, amelyen a lakóház mellett a fontos gazdasági építményeket helyezték el. A belső telek teljes, lakás és gazdasági funkcióval rendelkezett. Skolka András az 1800-as években arról ír, hogy 1810ben 1144 ház állt Mezőberényben. Ez idő tájban az uraság a Szarvas felé vezető út mentében 149 házas telket osztott ki. A helység rendezett képet mutatott, s e tekintetben élen állt Békés vármegyében. Szarvas felé két utcát nyitottak, melyek között 250 szabályos telket mértek ki. Azt is említi Skolka, hogy az ésszerűségnek megfelelően 34 BML MB Úrb. ir. 1771-1848. 113-114. pag. 15 BML MB Úrb. ir. 1771-1848. 307. pag. 36 BML MB Úrb. ir. 1771-1848. 104-105, 326-330. pag. "SZOKOLAY 1856. 249