A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Novák László Ferenc: Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18–19. század)
Nóvák László Ferenc 69 h (1100 négyszögöles) 245 G-öl területet kerített el „fáskertnek" a tárcsái szőlők mellett. Ugyancsak szőlőnek való földet sajátított ki az Ugarból, amely helyett az úrbéres lakosságnak a Belentaháton jelöltek ki ugart a legelő területéből (60 hold). Az uraság fundusához, az „Udvara háta megett" 16 h 1050 ö-öl területet csatoltak a legelőből pótlásképpen. Az úrbéresek kenderföldjeit az egyházaknak és járadékosoknak (conventionalista) mérték ki. A tárcsái határszélben 318, a békésiében 400 holdat vett birtokba az uradalom. A más kisebb foglalások 52 holdat tettek. Az uraság sajátos jószágállománya legeltetésére 775 holdat különített el a legelőből. Összesen 1692 hold vált majorsági birtokká az 1813-as reguláció során. 27 A berényiek 1782-höz képest 501 holddal többet kaptak 1813-ban, viszont elvesztették kenderföldjeiket, s a legelő területe is szűkebbé vált az úrbéresek számára az uraság foglalásai miatt. A berényiek igyekeztek árendálni földeket a környező helységek határaiban. Gyomán, a legelóelkülönözés során Stockhammer uraság ellenállt a jobbágyok földköveteléseivel szemben 1822-ben, kijelentve, „az gyomai ember rossz szántó vető ember, engedetlen, maga feje után járó, gazdaságának javításában és sorsa javításában tanátsot el nem fogadó, mindent eleinek rossz szokása szerént viszen véghez, el hadja jó termékenységű földjét romlani, sok gyomai ember nem bírván földjével, más falubelieknek, különösen Berényinek adja földjét felébe sőt pénzért is mívelni..." 28 A berényiek inkább a legelőt illetően szenvedtek szükséget. Ezért igyekeztek bérleményeket szerezni, több évre szóló szerződést kötni. „Méltóságos Nagy Kállay família részéről Nemes Heves vármegyében a M. Túri határban lévő Kőrös túli Allodiális föld, és köztelévő Kügyi lapos résznek kiárendálása iránt" folyamodtak 1828ban, s egy évre 5850 jugerum (1200 Doles hold) birtokért fizettek 17.700 forintot. 29 Csepcsányi Tamás Gyoma egyik földesura 1833-ban az Őzed-halom környékén adott bérbe a herényieknek 4120 hold birtokot 4210 forintért öt esztendőre. 30 „Méltóságos Tolnai Gróf Festetics Vincze Urnák Hitvese született Báró Wenkheim Franciska О Nsága", a ládányi uradalom felosztásakor reá jutott birtokból Bél-Megyer pusztán 1667 és 1741 hold földterületet adott a berényieknek árendába 1831-ben. 31 Az 1832/36. évi országgyűlés törvényei sarkalatos változást idéztek az úrbéri viszonyokban. Lehetővé tették a földesúrral történő megegyezést, a legelő elkülönözést. Már 1837-ben szavazásra tették fel a kérdést, s a berényi magyar német és szláv lakosság egyöntetűen a legelő felosztása mellett foglalt állást. 32 Megtörtént a legelő felmérése, s a felosztás 1847-re fejeződött be. 33 A felosztás nagy sérelmére szolgált a berényi gazda társadalomnak, amit 1848 áprilisában meg is fogalmaztak: „az Árvizek által a' Büngösdi Nagy Lapos mintegy 800 holdakban, kápolnai nagy fenék, kápolnai ér, kereki lapos, Sos Zug, és Nagy Zug egész kiterjedésekben, és 800 holdakban öszve véve, mintegy 1200 holdtól egész 1300 hold mennyiségig lehettek víz alatt,- a' székes területű alacsony víz állás ugy nevezett 27 BML MB Úrb. ir. 1771-1848. 28 NÓVÁK 1977. 549-550. 29 BML MB Úrb. ir. 1771-1848. 76. pag. 311 BML MB Úrb. ir. 1771-1848. 78. pag. 31 BML MB Úrb. ir. 1771-1848. 72. pag. 32 Lásd 13. j. 33 BML MB Úrb. ir. 1771-1848. 152-154. pag. 248
