A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Novák László Ferenc: Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18–19. század)

Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18-19. század) Rogot Jakab Sebján Boldizsár Szarvaszki Jakab Szvrezskó György Tornán István Ifj. Varga Mihály Veres János Ziván János Ziván Tamás A jobbágytelkek nagysága tehát nem érte el az egy egész sessiót. Mezőberény jobbágy lakosság összetételét tekintve következőképpen alakult 1771-ben. Mezőberény etnikai összetétele társadalmi rétegződés szerint:

9 ÚRBÉRES MAGYAR NÉMET SZLÁV Jobbágy 91 fő 39,8% 63 fő 27,6% 74 fő 32,5% Házas zsellér 72 fő 40,7% 56 fő 31,6% 49 fő 27,7% Hazátlan zsellér 26 fő 37,0% 12 fő 17,4% 31 fő 44,9% Megállapítható, hogy a többséget a jobbágyok és a házas zsellérek esetében a magyarok, a hazátlan zselléreknél a szlávok alkották. Az úrbéri birtok szerint következőképpen tagolódott a társadalom: JOBBAGYTELEK MAGYAR NEMET SZLÁV 7/8 0,35 % 0,35 % 5/8 0,9 % 0,9 % 4/8 0,35 % 3/8 7,5 % 1,3% 7,2 % 2/8 8,8 % 5,7 % 4,4 % 1/8 21,95% 20,6 % 19,7% 39,85 % 27,6% 32,55 % Az 1805. évi egyházi összeírás is szláv többséget mutat Berényben I. Evangélikus szláv 631 család 2715 lakos II. Evangélikus német 330 család 1718 lakos III. Református magyar 270 család 1206 lakos IV Egyéb (nem egyesült oláh, cselédség, hivatalnokok) 152 lakos Összesen 1231 család 5797 lakos BML MB Urbáriuma Berény nevű Helységnek (1771). 243