A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Liska András: 17. századi aranypénzlelet Sarkadról

17. századi aranypénzlelet Sarkadról Németalföld 4. Campen város III. Ferdinánd (1637-1657) 5. Zwolle város dukát F. 161. 1649 3,42 g ldb ( 8. kép) III. Ferdinánd (1637-1657) 6. Oberyssel tartomány dukát dukát F 213. F. 268. 1649 1646 3.47 g 3.48 g ldb ldb ( 9. kép) (10. kép) 7. Füles bögre. Gyorskorongon formált, vékony falú, vörösre égetett, belső oldalán sárgásbarna mázas. Alakja enyhén öblös, hordó formájú. Pereme hiányzik, kerek átmetszetű füle a vállról indul és az edény hasára támaszkodik. M.: 6,1 cm; Fá.: 3,3 cm (11. kép). Az elrejtett dukátok lelőhelye alig 300 méterre található az egykori sarkadi belső vár helyétől. A történeti forrásokban, a 17. század második felében hajdútelepülésként emlegetett Sarkad lakosságának jelentős részét a katonai szolgálatot is ellátó, szabadságjogokkal rendelkező hajdúság alkotta.

4 A „szabad hajdúk" rétege eredetileg többségében jobbágy volt, akik a török időszak anarchikus körülményei miatt önként vállaltak katonai szolgálatot hajdúkiváltságaik érvényesítésére. A sarkadi vár és a hozzá tartozó, a vár közelében kiépült erődített település, bár természeti adottságaitól jól védett volt, nem bírt számottevő hadászati jelentőséggel. A 17. században még kiterjedt mocsárvilággal körülvett település palánkvára és a környező, hajdúk által lakott város szerves egészet alkotva elsősorban saját lakosságát védelmezte. Tágabb értelemben Sarkad, a közeli Szalontával együtt, a másod- és harmadrendű erősségek között Várad és Gyula várainak elővára volt.

5 Egy korabeli ábrázolás, Dillich 17. század közepére keltezett metszete a sarkadi várról, a vár körül kiterjedt települést ábrázol, amelynek mocsaras környezetét vízfolyások tagolják. A 17. századi időszak a vár kiépítésének harmadik periódusa.

6 A belső vár területe a mai Vár utca, Vértanúk tere környékére lokalizálható, a Gyepes-ér kettős kanyarulatának közvetlen közelében helyezkedik el. Régészeti emlékek eddig a vár területéről csupán egy helyről, a ma is álló víztorony építésekor kerültek elő, a leletanyag nagyobb része a 16. és 17. századra keltezhető.

7 A dukátok lelőhelyének középkori topográfiáját tekintve elmondható, hogy a vár közelségét figyelembe véve a lelőhely szerves része volt a várat körülvevő hajdúvárosnak. A17. század második felében ez a terület minden bizonnyal a megerősített településen belül helyezkedett el.

8 Az ismertetett lelet azon titokban, földben elrejtett kincsleletek közé sorolható, amelyek esetében az értékeket cserépedényben ásták el. Az Árpád-kortól a 18. 4 MARKI 1924. 33. 5 DANKÓé. n. 53. 6 MÓDY é. n. 39. 7 SZATMÁRI 1997; SZATMÁRI 1999. 8 Sarkadról ismert egy 17. század második feléből származó ezüstpénzlelet is. Az 52 ezüstkrajcárból álló együttes utolsó évszáma: 1695. (GEDAI 1970. 82.) 221