A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Sterbetz István: Földikutya (Microspalax leucodon, Nordmann 1840) előfordulások a Délkelet-Alföldről

Földikutya (Microspalax leucodon, Nordmann 1840) előfordulások a Délkelet-Alföldről a magyar parasztok alig bajlódtak. A felsorolás az 50-es években gyakori, Hódmezővásárhely környéki szervezett gyűjtések eredménye. A mélyre hatoló gépi talajművelés, az erőteljes műtrágyázás, vegyi növényvédelem és a meliorálas a Spalax sorsát megpecsételi. Ennek tudatában csak a még meglévő élőhelyeinek természetvédelmi tulajdonba juttatásától remélhetünk hathatós védelmi eredményeket. IRODALOM BODNÁR 1928. Bodnár В.: Adatok a magyar földikutya (Spalax hungaricus hungaricus Nhrg.) anatómiájának és életmódjának ismeretéhez. A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára, 6. Szakoszt.A. Állattani Közi. 4 (1928) 3-55. ÉHIK 1929-1932. Éhik Gy.: Emlősök. In.: Brehm A.: Az állatok világa 6. (Szerk.: Éhik Gy.) Budapest, 1929-1932. HALÁSZY 1902. Halászy A.: A földikutyáról. Természettudományi Közlöny 34 (1902) 473-474. HAMAR-SUTEN-SUTOVA 1964. Hamar, M. - Sutén, G. - Sutova, M.: Home range and activity study of the mole rat (Spalax leucodon N.) Rev. Roum. Biol. Bucuresti 9 (1964) 421-433. JABLONOWSKY 1898. Jablonowsky I.: A földikutya kártételéről. Köztelek 8 (1898) 1860-1862. KADOCSA 1938. Kadocsa Gy.: A földikutya és a kószapocok. Mezőgazdaság 15 (1938) 291-292. MANNINGER 1996. Manninger G. A.: Emlősök. In.: A növényvédelmi állattan kézikönyve 6. (Szerk.: Jermy T. - Balázs K.) Budapest, 1996. 260-261. MÉHELY 1909. Méhely L.: Species generis Spalax. A földikutyák faji származás- és rendszertani tekintetben. Budapest, 1909. PETÉNYI 1834. Petényi J. S.: A fogas vakonyról. Spalax typhlus. Tudományos Gyűjtemény és Társ. Évk. I (1834) PETÉNYI-GLOS 1845. Petényi J. S. - Glos S.: A fogas vakony. Pest, 1845. 19