A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Medgyesi Pál. Az Újkígyós, Skoperda-tanyánál feltárt 10–11. századi temetőrészlet

Medgyesi Pál A Skoperda-tanyán előkerült temetőrészlet egyike az egykori Zaránd megye nyugati részéről ismert 10-11. századi sírmezőknek. A terület ilyen korú temetkezéseit Révész László gyűjtötte össze.

82 Szabadkígyóson a Pálligeti-táblán,

83 szintén Szabadkígyóson a Tangazdasági-homokbányában,

84 Medgyesegyházán Zsilinszky Mihály telkén,

85 Bánkúton a Rózsa-major területén,

86 Kunágotán,

87 Gyulán a vármegyeháza udvarán

88 és a téglagyár területén

89 honfoglalás kori temetkezések kerültek elő. Eleken a téglagyár területén 10-11. századi sírokra bukkantak.

90 Az általa összeállított lelőhelylistát magam néhány új temetőrészlettel egészítettem ki. Ezek közül az egyik az itt tárgyalt Újkígyós, Skoperda-tanya melletti 10-11. századi, a másik a Medgyesegyházán, a Kétegyházi út melletti homokgödörnél előkerült honfoglalás kori temető.

91 A mai Békés megye területén, forrásaink szerint, a 11. században Ajtony és Vata törzsfő nemzetsége osztozott. Az északi részt Vata családja birtokolta, a délit Ajtony.

92 Ajtony leverése után

93 területét a győztes Csanád nevét kapta meg.

94 Ebből vált ki később Zaránd megye. Györffy György szerint Ajtony árvái csak néhány falut tarthattak meg Ajtony monostora körül.

95 Az északi területek urai is behódoltak a központi hatalomnak, maga Vata is felvette a keresztény hitet.

96 Ajtony egykori területén valószínűleg a lakosság egy része is kicserélődött. Erre utal talán az, hogy a Szabadkígyós, Pálligeti-táblán

97 és a Szabadkígyós, Tangazdaságihomokbányában

98 feltárt honfoglalás kori temetők sírjait részben kirabolták. A jelek szerint ez akkor történt, amikor még a sírok helye látszott. Az északi területeken vi« RÉVÉSZ 1997. 180-184. ю BÁLINT 1971. 49-86. K4 PÁLÓCZI-HORVÁTH 1971. 30. M MFM ltsz.: 53.175.1-12; 53.180.1-3; Szegedi Múzeum Naplója II. 331-333; MÓRA 1932. 62; CS. SEBESTYÉN 1932, 208-209; BÁLINT 1941. 26-27; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 52, 648. tétel; MESTERHÁZY 1968. 166; NAGY 1968. 78; BÁLINT 1971. 75, 80; ECSEDY István - MARÁZ Borbála - GOLDMAN György: A MFM-ban levő Békés megyei régészeti anyag fotói és az MTA Rí Adattárában levő dokumentumokról készült másolat (МММ Régészeti Adattár 1460/1977); BÁLINT 1991. 239; SZATMÁRI-VÁGÓ 1993. 16. M BÁLINT 1932. 260; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. No. 710. (Nagykamarás név alatt). 1993ban a lelőhely közelében hitelesítő ásatást végeztem, de nem találtam sírokat. SZATMÁRI-VÁGÓ 1993. 16; JATE Gyűjteménye, ltsz.: 9940-9953. h7 MÓRA 1926. 125-133; Uő. 1932. 58; CS. SEBESTYÉN 1932. 197; BÁLINT 1941. 23-24; FEHÉRÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 601. tétel; MÓRA 1982. 175-183; MFM ltsz.: 53.170.1-37. ю FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 363. tétel; EFM ltsz.: 1687, 1688, 1985, 1988. M BAKAY 1978. 175-180. 90 FEHÉR 1957. 305; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 34, 274. tétel; MEDGYESI 1996; Uő. 2000. 41 MEDGYESI 2000. 51; LISKA András - MEDGYESI Pál: Honfoglalás kori temető részlete Medgyesegyháza-Kétegyházi út, Homokgödör lelőhelyről. Kézirat. 92 A terület történetéhez részletesebben: MEDGYESI 2000. 50-53. 93 A nagyobbik Gellért legenda adatait elemezve talán 1028-ban volt az Ajtony elleni hadjárat (KRISTÓ 1999. 113-114). Györffy György viszont 1008-ra teszi a hadjárat idejét: (GYÖRFFY 1977. 172-173). 1,4 BLAZOVICH-KRISTÓ-MAKK 1994. 27. 95 GYÖRFFY 1977. 200. % Gellért püspök nagyobbik legendája az újjászületettek közül valónak említi Vatát, ami a keresztény hitre térítettek elnevezése volt (BLAZOVICH-KRISTÓ-MAKK 1994. 37-38). "

7 BÁLINT 1971. 79. 1,8 PÁLÓCZI-HORVÁTH 1971. 34-35. 164