A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Medgyesi Pál. Az Újkígyós, Skoperda-tanyánál feltárt 10–11. századi temetőrészlet

Medgyesi Pál padását segítették (8. kép 3). A csontdísz a tegez tetejének elülső ívét díszíthette. Ta­lán kissé beékelték és beragasztották a tegez tetejét képező falemezbe, s esetleg alul és felül bőrrel vonták be a tetőlemezt. így csak a csont sima, fehér elülső része volt látható. A 3. sír 6. melléklete is csontlemez, mely talán szintén a tegez száját díszítette. A töredékes, vékony, lapos lemez darabokra tört, eredeti alakja nem állapítható meg. A két combcsont között kerültek elő (10. kép 2-3). Fülesgomb (37. sír) A 37. sz. női sírban egy bronz fülesgomb volt. A bal oldali legfelső bordánál került elő, ami egy bal oldalon, fent gombolódó ruhára utal. Lencse alakú tömör feje kereszt alakban bevágott. Lapos szárán kis lyuk szolgál a felerősítésre. Hossza 1,3 cm, szélessége 0,8 cm (23. kép 2). Szőke Béla még arra gondolt, hogy a fülesgombok a női ing gombolására valók, 51 valójában azonban férfi sírokban is rendszeresen előfordul­nak. A 10-11. századi magyar szállásterületen mindenütt elterjedtek, mind a rango­sabb, mind a köznépi sírokban megtaláljuk azokat. 52 Líra alakú csat (38. sír) A 38. sírban talált líra alakú csat bronzból készült, tüskéje vas. A sírban férfi feküdt, ami újabb adat arra, hogy az ilyen típusú csatok nem csak női sírokban fordul­nak elő. 53 A csat hossza 2,8 cm, szélessége 2,8 cm (25. kép 2). A tárgytípust Révész László vizsgálta behatóbban. Csatunk az általa megállapított típusok közül az „A" tí­pusba tartozik. Véleménye szerint az ilyen csatok a 10-11. század folyamán végig hasz­nálatban voltak, s a köznépi temetőkben éppúgy megtaláljuk őket, mint az előkelőb­bek sírjaiban. A honfoglalók által megszállt területen mindenütt előfordulnak. 54 Öv­csatként éppúgy használták, mint a fegyverzet felfüggesztésére, vagy a lószerszámzat tartozékaként. 55 Nyílhegyek (3., 9., 24-25., 33., 38-39. sír) A feltárt sírokban összesen 18 nyílhegyet találtunk. A 3. számú sír nyílhegye a villás típusba tartozik. 56 A néprajzi adatok alapján az ilyen típusú nyílhegyeket első­sorban vízi szárnyasokra való vadászatkor használták. Hossza 7,2 cm, szélessége 3,5 cm (8. kép 2). A többi nyílhegy hosszú vagy rövid vágóélű, deltoid, illetve rombusz alakú. A 9. számú sírban három nyílhegyet találtunk, melyek nem túl nagy méretűek, rombusz alakúak, s a mellkason feküdtek, valószínűleg a tegezben: 1. hossza 4,5 cm, szélessége 2,1 cm (11. kép 1), 2. hossza 6 cm, szélessége 1,7 cm (11. kép 2), 3. hossza 7 cm, szélessége 2 cm (11. kép 3). Egyetlen nyílhegy volt a 24. számú sírban. Ez a jobb váll mellett, kívül feküdt. Hosszúkás, vékony, deltoid alakú nyílhegy. Hossza 6,2 cm, 51 SZŐKE 1962. 79. 52 RÉVÉSZ 1996. 98. 53 BAKAY 1978. 148. Révész László hívta fel a figyelmet arra, hogy férfi sírokban is rendszeresen előfor­duló tárgyról van szó (RÉVÉSZ 1989. 515). M RÉVÉSZ 1989. 527; RÉVÉSZ 1996. 119-120. 55 RÉVÉSZ 1989. 537. 56 A nyíhegyek típusaihoz: CS. SEBESTYÉN 1932. 193-206; RUTTKAY 1976. 325-333; KOVÁCS 1986. 228-230, 16. kép. 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom