A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Medgyesi Pál. Az Újkígyós, Skoperda-tanyánál feltárt 10–11. századi temetőrészlet

Medgyesi Pál kép 2). Az orrüreg és a fogak között találtuk, de nem biztos, hogy ez az eredeti helye. Bár a sír nem bolygatott, a fej mellett levó' nyílhegyek is kimozdultak. Nincs kizárva, hogy a kis veret a fejfedő elejét díszítette. Kerek átmetszetű, nyitott, elkeskenyedő végű. karperecek (32., 39. sír) A 32. sírban talált ilyen típusú bronz karperec viselésének módját nem ismerjük, mivel a feldúlt és megsemmisült sír szétszórt csontmaradványai között találtuk. Átmérője 6,4-6,7 cm, vastagsága 0,35 cm (20. kép 4). A 39. sírban a két alkaron volt egy-egy ilyen típusú karperec. Ezek egyike 6,6-7,3 cm, vastagsága 0,4 cm. A másik átmérője 6,5-7,1 cm, vastagsága 0,4 cm (27. kép 1-2). Ez az ékszertípus már a szarmatáknál előfordult. A honfoglalás kori sírok jellegzetes darabja, de a kora Árpád-korban is viselik. Általában bronzból, néha ezüstből készült.

37 Szőke Béla még úgy gondolta, hogy csak női sírokból kerülnek elő,

38 de néha férfi sírokban is előfordulnak.

39 Erre példa temetőnk 39. sírja is. Szabó János Győző szerint ezt a karperectípust a 930-as évektől kezdték viselni.

40 Révész László viszont a karos-eperjesszögi temető vizsgálatakor arra a következtetésre jutott, hogy földbe kerülésük a honfoglalást követő első évektől megindulhatott.

41 A típus továbbélésével kapcsolatban Szabó János Győző még úgy látta, hogy all. században a vékonyabbakat felváltotta a megvastagodott, félkör és kerek átmetszetű huzalkarperec valamint a négyzetes átmetszetű karperec.

42 Valójában a vékonyabb típus nem tűnt el a vastagabb karperecek megjelenésekor, hanem továbbra is divatban maradt.

43 Rombusz átmetszetű, nyitott, elkeskenyedő végű karperec (30. sír) Egyetlen ilyen típusú karperecet találtunk, a 30. sírban fekvő női váz bal csuklóján. A bronz karperec átmérője 7,8 cm, vastagsága 0,7 cm (19. kép 4). A sírban ezenkívül egy I. István által veretett ezüstpénz, egy ezüst S-végű hajkarika és egy nyitott, sodrott ezüstgyűrű volt. Szőke Béla szerint ez az ékszertípus az S-végű hajkarikákkal jelenik meg.

44 Szabó János Győző azon véleménye, hogy ezek a példányok a kerek átmetszetű karpereceket váltották le, s csak all. században lesz vaskosabb a középső részük, nem igazolható.

45 A karperectípus kutatástörténetét nem rég Langó Péter foglalta össze.

46 Viseletét a 10. század középső harmadától számíthatjuk, sail, század temetőinek jellegzetes darabja. 37 SZŐKE 1962. 66-67, 94; SZABÓ 1980. 66; KOVÁCS 1986. 101. 38 SZŐKE 1962. 66. и LANGÓ 2000. 35. 40 SZABÓ 1980. 66. 41 RÉVÉSZ 1996. 90. - Példaként hozza, hogy Vereben 858-924 között vert érmekkel, Kisdobra-Ligahomok 2. sz. lovas sírjában pedig 8 db 892-911/12 között vert arab dirhemmel együtt kerültek elő ilyen huzalkarperecek (KOVÁCS 1989. 38, 74). 4- SZABÓ 1980. 62-66. 43 LANGÓ 2000. 38. 44 SZŐKE 1962. 95. 43 SZABÓ 1980. 66. 46 LANGÓ 2000. 41. 156