A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Medgyesi Pál. Az Újkígyós, Skoperda-tanyánál feltárt 10–11. századi temetőrészlet

Az Újkígyós, Skoperda-tanyánál feltárt 10-11. századi temetőrészlet 2-3). A 14. számú női sírban talált ezüst hajkarikák 2,2 cm illetve 2,3 cm átmérőjűek, vastagságuk 1,5 cm (13. kép 3-4). A 15. számú női sírban is két ezüst hajkarikát talál­tunk. Egy töredékes darabról nem lehet eldönteni, hogy sima vagy S-végű volt-e (13. kép 6). A két karika közül az egyik átmérője 1,3-1,6 cm, a huzal vastagsága 0,1 cm. A másik átmérője 2,5 cm, a huzal vastagsága 0,2 cm (13. kép 8-9). A 18. számú női sírban talált bronz hajkarika átmérője 1,9 cm, vastagsága 0,15 cm (14. kép 7). A 25. számú férfi sírban két nyitott, bronz hajkarika is volt. Mindkettő 2,9 cm átmérőjű. A huzalvastagság 0,15-0,2 cm (16. kép 3, 5). A 32. számú női sír bronz hajkarikája nagyméretű, kissé szögletes. Átmérője 2,6-3 cm. A huzalvastagság 0,15 cm (20. kép 3). A 33. sír egyetlen kis bronz hajkarikája 1,8 cm átmérőjű, 0,1 cm vastagságú. A sírban egy fiú feküdt (21. kép 2). Két nyitott, bronz hajkarika került elő a 39. számú férfi sírból. A kisebbik átmérője 2,7 cm, a nagyobbiké 3,5 cm, huzalvastagság 0,2 cm (26. kép 1, 4). Összesen 10 sírból került elő ilyen hajkarika. Három kivételével valamennyi nő illetve kislány sírja volt. A 17 hajkarika közül 9 bronzból, a többi ezüstből készült. A karikák átmérője 1,2 cm és 3,5 cm, a vastagsága 0,lcm és 0,25 cm között változik. A nagyobb méretűek anyaga bronz. Alakjuk kör, kivéve a 15. sír egyik karikáját, mely ovális alakú (13. kép 9). Török Gyula és Szőke Béla szerint a 970-es évektől az S-végű hajkarikák szorít­ják ki őket. 20 A 10. században ezeket a hajkarikákat elsősorban férfiak viselik. 21 A kisebb méretűek enyhén vagy erősebben oválisak. Tettamanti Sarolta ezeket körte alakú karika típusként írja le, s megjelenésüket all. század elejére teszi. 22 Szabó Já­nos Győző véleménye szerint a 10. század közepétől hasonló formai változáson men­nek át, mint a huzalkarperecek, vagyis vastagodás és a profilálódás figyelhető meg. 23 Ali. századi továbbélésre hívta fel a figyelmet Kovács László is. 24 Ezt erősíti, hogy az Újkígyós, Skoperda-tanya melletti temetőben, a 14. számú sírban a hajkarikák 11. szá­zadi pénzzel, a 15. számúban 11. századi pénzzel és S-végű hajkarikával együtt kerül­tek elő. A 11. századi használatot figyelte meg Bende Lívia és Lőrinczy Gábor is a Szegvár-oromdűlői 10-11. századi temető feltárásakor. 25 S-végű hajkarikák (10., 15., 16., 30. sír) A 10. sírban előkerült hajkarikát csak feltételesen sorolhatjuk ide, mert pöd­rött végű is lehetett. Az ezüst hajkarika átmérője 1,5-2 cm, a huzalvastagsága 0,1 cm (12. kép 1). A 15. sírban levő kisméretű ezüst S-végű hajkarika átmérője 1,4 cm, vas­tagsága 0,08 cm. Az S-vég nem bordázott (13. kép 7). Három ezüst és egy bronz S­végű hajkarika volt a 16. sírban. A két kisebbik átmérője 1,9 cm, a huzalvastagság 0,1 cm. A nagyobbak átmérője 2,5 illetve 2,4 cm, a huzalvastagsag 0,15 cm. A legnagyobb készült bronzból, s egyedül ennek az S-vége nem bordázott (14. kép 1-2, 5-6). A ne­2(1 TÖRÖK 1962. 41; SZŐKE 1962. 35. 21 SZŐKE 1962. 35; KÜRTI 1980. 325; RÉVÉSZ 1996. 79. 22 TETTAMANTI 1975. 219; SZŐKE-VÁNDOR 1987. 23 SZABÓ 1980. 70. 24 KOVÁCS 1994. 112, 152. j. 25 BENDE-LŐRINCZY 1997. 227. 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom