A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Rózsa Zoltán: Avar kori teleprészlet Kardoskúton

Avar kori teleprészlet Kardoskúton Az Orosháza története és néprajza с kötetben Bóna István összegyűjtötte az addig ismert avar sírokat. Csallány Dezső kataszterére hivatkozva megemlíti, hogy Olasz Ernő 1952-ben a Király Jolán, 613. sz. tanyánál 3 sírt tárt fel, amelyek közül kettő gepida, egy pedig a késő avar korba sorolható a mellékletei alapján (bronz csat, orsógomb, csont tűtartó, dinnyemaggyöngyök, marhacsontok és faszénmaradványok). 24 Az avar sír anyagát azonban nem leltározták be az orosházi múzeumban. A tanya területéről viszont még ugyanebből az évből leltárba vétetett négy sír anyaga, de ezek minden kétséget kizáróan nem avar koriak. A teljesség kedvéért meg kell említenem, hogy ugyanitt a MTA Régészeti Intézete részéről 1967-1968-ban Párducz Mihály foly­tatott ásatásokat, s egyik alommal sem került elő avar temetkezés. Bóna István ugyanott említ, a Király Jolán tanyánál egy leletegyüttest, ami 2 db pajzs alakú lemezes kisszíjvégből és gyöngyökből állt, s amely 1965-ben a kardoskúti művelődési ház gyűjteményében volt. A leletek még a nyolcvanas évek elején, egyéb leletekkel együtt egy szekrényben voltak kiállítva, de ma már nincsenek meg. Az orosházi múzeum adattárában 13/1952. sz. alatt található zPuszta 613. Szar­mata, avar temető és kelta kori telep nyomai Kardoskúton с munka, Olasz Ernő tollá­ból, ami egyben a Zalotay Elemér által szerkesztett Csongrádmegyei Könyvtár 65. száma. A sorozat azonban olyannyira ismeretlen a szakma előtt, hogy maga Bóna Ist­ván sem ismerte, aki az Orosháza történetében sehol nem hivatkozik annak egyik da­rabjára sem. 25 A rendelkezésünkre álló adatokból csupán annyi állapítható meg, hogy egy vél­hetően hosszabb ideig használt avar kori temető két sírjából kerültek elő rövid idő leforgása alatt avar kori leletek, azonban egyik sírleletről sem tudunk többet puszta leírásuknál. A telep és a temető kapcsolata, kora A telep és a temető összetartozásához semmi kétség sem férhet. A sírok az avar kor második feléből származnak, leírásuk alapján. Sejthető továbbá az is, hogy egy hosszabb ideig használt temető két különböző korszakú temetkezései. A múzeumba került telepanyag a temető feltételezett keltezését megerősíti, hiszen az ívesen kihaj­tó, kézzel formált, finom agyagmázzal bevont fazék, a belső peremen mutatkozó hul­lámvonalasán karcolt dísz és a síkozott, S-profilú fazekak peremtöredékei a kései avar­kor eddig ismert főbb kronológiai jellemzőit adják. A telepről előkerült 51 db, avar korba sorolható kerámiatöredék nagyon kevés­nek mondható. Hozzátéve azt, hogy a legközelebbi ismert avar telep több mint húsz km-re van, igen nehéz az itt előkerült csoportokat abszolút kronológiai sorba helyez­ni. Főleg akkor, amikor a csoportokba történő besorolás nem csupán a peremkialakí­táson alapul, hanem az égetésen és a soványításon is, mely utóbbi összetevők egy fino­mabb kronológia kidolgozása kapcsán fokozottan meghatározók. 24 BÓNA 1965. 124. 25 1999. évi levélváltásunkból is kiderül, hogy soha nem hallott még a Csongrád megyei Könyvtár nevű sorozatról. A monográfia írói közül a sorozatra csupán Dienes István hivatkozik, a Nagyszénás-Vaskapu lelőhely ismertetése kapcsán (DIENES 1965. 170, 103. j,). 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom