Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

A szabolcsi Reök ág A Schmitt család több tagja katonai pályán igyekezett a társadalmi ranglétrán felemelkedni. Valószínű, hogy ebben a család idősebb katona tagjai is segítették a fiatalabb generációt. Idős Schmitt Pál temetésén ugyanis olyan rokonok szerepeltek a gyászjelentésben, mint Pulcz János nyugalmazott császári és királyi tábornok - Pulcz lány volt a felesége gyömörei Gyömörey Antal ezredesnek -, de a leányági rokonok között találjuk az említett Horváth Gerő tábornokot is. 25.43. Reök ILONA - Reök Antal harmadik leánya - 1875 novemberében ment férjhez Antony Ágoston mezőkövesdi ügyvédhez, de fél évvel az esküvő után elhunyt. Mindössze 21 éves volt.

249 REÖK CECILIA (25.5.) Munkácsy édesanyja Reök Theofil kisebbik leánya Mándokon született, s Fényeslitkén katolikusnak keresztelték és anyakönyvezték 1812. november 20-án.

25() A keresztségben az Erzsébet Cecilia nevet kapta, de csak az utóbbit használta. A mándoki katolikus iskolában kezdte tanulmányait. 1821-ben a leánygyermekek között az első helyen szerepelt. 1825-től már nincs a tanulók névsorában.

251 1839 körül férjhez ment Lieb Mihály ungvári sópénztárnokhoz, így élete a továbbiakban Lieb Mihályhoz kötődött, és ott is tárgyaljuk (11.1). REÖK ISTVÁN (25.6.) Munkácsy nevelőapja Munkácsy önéletrajzának, az Emlékeimnek Miska mellett másik főszereplője, a Munkácsy-irodalomból ismert szigorú nevelőapa.

252 Ő Reök Theophil legkisebbik gyermeke volt. Mándokon született, s római katolikusnak Fényeslitkén keresztelték és jegyezték be 1816. augusztus 4-én.

253 Ennek ellenére a legjobb protestáns iskolák egyikében, az eperjesi kollégiumban végezte tanulmányait, itt kiváló tanárok és iskolatársak között vált a reformkori haladó értelmiség tagjává, a polgári Magyarország elkötelezett hívévé. A közéleti szereplésre itt készült fel, a kollégium diáktársaságában. „Rök Pista volt közöttünk a legkitűnőbb színészi tehetség, s dörgedelmes hangjával mind a komikum-, mind a tragikumban nagy hatással működött; - ügy véd, utóbb gazda lett belőle, pedig legfőbb hivatása volt Thália papjává lenni" - írja róla az egykori iskolatárs, Vahot Imre.

254 249 Uo. 250 Fényeslitke, róm. kat. egyház anyakönyve. 251 A mándoki róm. kat. plébános illetve a református lelkész szíves közlése. 252 Reök Istvánról részletesen 1. Czeglédi i.m. 1975. 253 Fényeslitke, róm. kat. egyház anyakönyve. 254 Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785-1848. Budapest, 1963. 701, 723. 89