Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

A pesti Rock ág nyen kezdte tehát ő is, afféle céhmesterként. Leánya keresztelésekor a keresztszülők: Rock István „helybeli polgár és szitásmester" - a későbbi gépgyáros -, valamint Rock Sarolta hajadon. (Tehát mindkettő az apa testvére.) Utóbbi azonos Karolinával, a húgával. Rock Henrikék a Terézvárosban, a Király utca 17. sz. (Theresienstadt, Königsgasse 17) házban laktak.

143 Tudjuk azonban, hogy a családfő Nagytétényben két nyaralót szerzett, ahol szívesen tartózkodott. Nagy buzgalommal foglalkozott borkereskedéssel, és a családban ez a nagy nyüzsgést okozó, borkereskedő Rock Henrik-kép maradt meg. Fiatalon, 54 éves korában halt meg. Nyaralóit két lányára hagyta.

144 Házasságot 1835. október 14-én kötött Beck Erzsébettel Bonyhádon.

145 Három gyermekük született: Erzsébet, Irma és Krisztina Mária.

146 Erzsébetet, aki közel egyidős volt Munkácsyval, a festő le is festette korai pesti tartózkodása alkalmával. A képpel sem a család, sem Munkácsy nem volt megelégedve, ezért nem is akarta szignálni. Végül jobbra lenn mégis aláírta - ceruzával. (A kép ma a család tulajdonában van.)

147 A Munkácsyt nevelő nagybácsi „Henrikné"-nek nevezi leveleiben a Nagytétényben lakó Reök Henriknét. Rock (I) Henrik 1866-ban meghalt, a leányok férjhez adása az özvegyre maradt. 28.21. Erzsébet 1869-ben tartotta esküvőjét Koosch Ödönnel. Ekkor már a Király utcában laktak. A házassággal újabb szepességi német család került kapcsolatba a Röckökkel, s ez a rokoni kapcsolat ma is tart. A Szepesség (németül Zips) a Felvidéken a Magas-Tátra, AlacsonyTátra és a Szlovák-érchegység által határolt terület. (Ma Szlovákiában.) A XII. században a magyar királyok németeket telepítettek ide, akik kiváltságokat élveztek, és a 26 szepességi város az 1876. évi egységes közigazgatás bevezetéséig élvezte a királytól kapott privilégiumait. Központjuk Igló volt. A legfejlettebb mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi kultúrával rendelkező németek a kiváltságok védelme alatt gyors gazdagodásnak indultak, amelyet városaik szerencsés fekvése elősegített: a lengyelországi kereskedelmi útvonal területükön vezetett keresztül, így annak hasznát is élvezték. E szerencsés egybeesés következtében a szepességi városok lakóit szabad fejlődés, viszonylagos jólét jellemezte. Lakói, a cipszerek nagy hírnévre tettek szert az országban. A Szepességből Pestre került Koós család eredeti neve Kosch volt. Az első Kosch Erzsébet apósa - még „nemes Kosch Adolf Dávid"-ként szerepelt 1844-ben, s a Szepes megyei „Mintszent"-et (Mindszent - Cz. I.) jelölték illetékességi helyéül. Foglalkozása „tiszttartó". Felesége Glatz Dorottya, a Rock családból már ismert Glatzoknak talán rokona volt (28.6). Az említett Kosch Adolf Dávid fia, Koosch (sic!) Ödön hites ügyvéd 1869. november 14-én kötött házasságot Rock Erzsébettel a Deák téri evangélikus templomban. A vőle141 A Deák téri evangélikus egyház anyakönyvei. 144 Szabolcsi Istvánné Koós Lili - Koós Ödön (28.21) unokájának - közlése. 145 A Deák téri evangélikus egyház anyakönyvei. 14f

' A Hollerung-táblázatban első gyermekként II. Henrik szerepel. Ezzel kapcsolatban az első kétely akkor merült fel, amikor I. Henrik halálakor az ifjú Henrik neve hiányzott a gyászjelentésben a gyermekek közül. Az anyakönyvi adatok tisztázták a helyzetet: II. Henrik apja nem I. Henrik, hanem V. István volt. 147 L. a 144. jegyzetet! 56