Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

Az apai ág: a Liebek Lieb Imre István Eperjesen maradt. A családi hagyomány szerint gyertyaöntőszappanfőző mester volt. - Fia, Imre I. is Eperjesen élt. - Az unoka, Imre II. igazgató-tanító lett Eperjesen. (18597-1916. június 9.) Felesége Adamszky Eleonóra volt. Négy gyermekük közül Imre III. 1915-ben az olasz fronton esett el. A másik három testvér a csehszlovák hűségeskü elől Magyarországra szökött. Mindhárom tanító volt. Közülük Borbála visszatért Eperjesre édesapja gondozására. Férjhez ment Baran Antal kántortanítóhoz. Tivadar és Emil Magyarországon maradtak, tanítók voltak, s állást kaptak. Tivadar 1944 decemberében Budapest ostromakor halt meg. így maradt egyedül Emil két gyermekével Magyarországon, s Kecskeméten és környékén éltek. Amíg tehát Lieb Mihály elkerült Sóvárról, két testvére (Mária és Imre István) a Sóvár melletti Eperjesre költöztek, s ott éltek utódaik nemzedékeken át. Mária egyik lánya révén rokonságba kerül a mezőkeresztesi Reök-Hofmann családdal. Munkácsy apai nagynénje (Lieb Mária) így került rokoni kapcsolatba a festő anyai nagybátyjával, Reök Antallal (25.4). BUDAI LIEBEK A Sáros megyei Liebek mellett a fővárosban is élt egy Lieb család. Rá vonatkozó legkorábbi adatunk 1832-ből való: ebben az évben született Óbudán Lieb Pál, későbbi dunai vízimolnár.

124 A családban élt és hagyományozódott a Munkácsyval való rokoni kapcsolat, de bizonyítható adatokkal nem tudjuk összekötni a két családot. A családi hagyomány szerint a Lieb család kettészakadt: egyik ment Munkács felé, a másik, „amelyik inkább osztrák bajor volt", Budán állapodott meg. így alakult ki a „család két ága". A budai Liebek vízimolnárok voltak. A családi hagyomány egy-egy apró részlete nagyon illik Munkácsy életrajzába, így a hagyománynak történeti értéke van. A család ugyanis úgy tudja, hogy Munkácsy 1865-ben meglátogatta Lieb Pált óbudai vízimalmában, „akkor még nem volt kész festő." (Való igaz.) Egy másik emlék: Lieb Pál a 2-3 éves fiával, Flóriánnal együtt meglátogatta Munkácsyt a pesti kórházban. (Munkácsyt 1866-ban kezelték a pesti klinikán, Lieb Flórián 1863-ban született, az évszám itt is egyezik a hagyománnyal.) Munkácsy tiszteletét elsősorban Lieb Flórián - adatközlőm nagyapja - oltotta be a családba. Amikor Krisztus Pilátus előtt című képét bemutatták Magyarországon, és a mester maga is hazajött, a mintegy 19 éves Lieb Flórián meghívta Munkácsyt egy óbudai iparos összejövetelre, és boldog volt, hogy Munkácsy el is fogadta a meghívást. Flórián 8-10 évig vándorolt mint mesterlegény Európában. Munkácsyval Bécsben is találkozott, majd felkereste Párizsban. Elragadtatással beszélt itthon Munkácsy párizsi palotájáról. A nagyapa (Lieb Flórián) szerint Munkácsy két alkalommal is lerajzolta őt, de a rajzok eltűntek. A Sztrájk című képén azonban a háttérben jobb kezét felemelő munkás arca nagyon hasonlít Lieb Flóriánhoz. „Aranykezű Miska bácsi"-nak nevezte a híres rokont, s minden vágya az volt, hogy unokája is festő legyen, akit „kis Munkácsy"-nak nevezett. Az unoka nem főfoglalkozásban, de festő lett. 1:4 A családra vonatkozó adatok forrása: néhai Lieb József festő (Budapest) családi hagyománya édesanyjától. Az anyakönyvi adatok a család birtokában vannak. 42