Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

Az apai ág: a Liebek Lieb Mihályék azonban épp akkor kerültek Miskolcra, amikor a legnehezebb sors várt a város lakóira. 1848 végén a vidék hadszíntérré vált. Görgey serege erre vonult vissza a felvidéki hadjárat után, nagy kerülővel elvonva az ellenséget a Debrecenbe költöző kormánytól. A Galíciából bevonuló Schlick tábornok Miskolcon kívánta felütni főhadiszállását. A magyar kormány is nagy jelentőséget tulajdonított a városnak: innen irányították az észak-magyarországi hadmüveleteket. 1849 elején a város többször gazdát cserélt: májusig kétszer került osztrák kézre, akik arra kötelezték a megyei hivatalnokokat, hogy írásban esküdjenek fel az új császárnak, a fiatal Ferenc Józsefnek.

59 Mind Munkácsy, mind a családi szájhagyomány egyértelműen úgy említi, hogy a beözönlő orosz sereg elől menekült el a család Miskolcról Cserépvárra, Reök Antalhoz. Mivel Paskievich június közepén lépte át a határt és 30-án vonult be Miskolcra, a Lieb család 1849 júniusában kerülhetett Cserépvárra. Ugyanott húzódott meg gyermekeivel Eperjesről Lieb Mihály testvérhúga, Tóth Ferencné Lieb Mária is, és a szabadságharc végóráiban ide menekült Pestről Cecilia legifjabb testvére Reök István is. Nem csoda, ha az átvonuló orosz sereg egyik tisztje iskolának nézte az összegyűjtött Reök - Lieb - Tóth gyerekeket, s a kastélynak ezt a részét nem kutatták át, „pedig épp a szekrénnyel elzárt szomszéd szobában voltak elrejtve a faluból sebtében összegyűjtött fegyverek".

60 Munkácsy szerint édesapja visszament Miskolcra, ott az ellenség elfogta, és börtönbe zárta. Nem ismerjük Lieb Mihály miskolci életét. A nagyon gyér levéltári adatok alapján annyit tudunk megállapítani, hogy május 11-én Miskolcon tartózkodhatott: a trónfosztás után ugyanis a haza oltárára meghirdetett gyűjtés ívén szerepel, és nevét a legtöbbet adományozók között találjuk.

61 Valószínű, hogy az oroszok bevonulása után börtönbe került. Állásának elvesztését bizonyítja, hogy 1849 második felében, az oroszok által felállított királyi biztosi hivatal idején már nem ő a sóhivatal pénztárnoka, hanem Begovcsevich Iván. Vadnay szerint kiszabadulása után a gyűjtőpénztárnál kapott állást. A szabadságharc 1849 augusztusában elbukott, s a hadiesemények megszűnése után Liebné is visszatért Miskolcra gyermekeivel - de csak néhány hónapra. 1850. január 12-én meghalt.

62 A gyermekek nevelését egyelőre Lieb Mihály első házasságából született leánya, az 1849-ben, 28 évesen özvegyen maradt Villámné, Lieb Cecilia vette át. Másfél év múlva azonban - 1851. szeptember 21-én - Lieb Mihály harmadszor is megnősült. Egy megyei tisztviselő leányát, Eötvös Erzsébetet vette el. A házasság nem volt hosszú életű: fél év múlva, 1852. május 14-én Lieb Mihály is meghalt.

63 Munkácsy szerint a „háborús fogsága alatt szerzett betegsége megtámadta egészségét", és az utolsó időkben gyakran látta ágyban feküdni édesapját. Az anyakönyv szerint agyvérzés okozta halálát. Két nap múlva, május 16-án temették. 59 Szendrei i.m. 60 Tóthné Lieb Mária dédunokájának, az 1896-ban született Nemespanny Ivánnak családi gyűjteménye alapján. A Reök Antalra vonatkozó nem anyakönyvi adatok többsége tőle származik. 61 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Miskolc város iratai, 1848/49. máj. 11-i gyűjtöív. 62 Miskolc-mindszenti róni. kat. egyház anyakönyve. 63 Uo. 25