A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Seres István: A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe és a szarvasi vár helyreállításának terve a Rákóczi-szabadságharc idején

A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe... csók Ádám fő-, Mészáros Mihály vicehadnaggyal és Óllá Farkas zászlótartóval együtt 45 szolnoki rab volt. A többi rab Debrecen, Püspökladány, Egyek, Dorozsma, Tiszafüred, Mezőtúr, Túrkeve, Nádudvar stb. helységekbe való volt.

26 Augusztus 27-én Dévaványa város 800 marháját hajtották el az aradi rácok,

27 november 15-én pedig Bessenyei Zsigmond ezereskapitány jelentette Károlyinak a rácok „Szabolcsnál való nyargalodzását s marha hajtását. "

28 Még ezen a télen Thököly csapatai Kornádi alá csaptak, ahonnan Dobozi István debreceni főbíró 800 marhából álló gulyáját is magukkal hajtották Aradra, hadizsákmányként.

29 A szaporodó rác támadások egyre jobban sürgették egy hatékony védelmi rendszer kiépítését, amely a Körösökön túli terület védelmét szolgálta volna. 1704 végén Rákóczi a Tiszántúlra rendelte Károlyi Sándort, aki a Szabolcs megyei Földesen rendezte be hadiszállását.

30 Károlyi tiszántúli tartózkodása mindenféle komoly hadművelet nélkül telt el, de két ízben is átkelt a Körös-Maros közére. November első napjaiban egészen Makóig hatolt,

31 december végén pedig Gyula és Jenő vidékére vonult, azzal a szándékkal, hogy váratlan rajtaütéssel foglalja el a két várat.

32 Bár jelentős katonai eredményt nem ért el, földesi tartózkodása alatt lehetősége nyílt a Tiszántúl védelméhez szükséges feladatok tanulmányozására. Földesi táborából már november 14-én megküldte Rákóczinak azt a tervezetet, amelyben a Maros menti rácok és a gyulai császári őrség elleni védekezés módját javasolta a fejedelemnek. Tervezetében Károlyi kis létszámú, mozgékony őrségek felállítását szorgalmazta, „ vigyázó formában. " Ellenséges támadás idején ezek az őrségek riasztanák a föld népét, hogy ki-ki gondot viseljen magára, amennyiben pedig kuruc csapatok tartózkodnának a környéken, azok gátolnák meg a betöréseket. A generális hét helység megerősítését, illetve (a már fennállók esetében) megtartását tartotta fontosnak, ahol vigyázót kellene tartani. Továbbra is szükségesnek tartotta a Bihar megyei Sarkad és Belényes, az Arad megyei Dézna várak, valamint Bakó István nagykun kapitány Mezőtúron állomásozó lovas seregének a fenntartását. Ezek mellé, a már használaton kívüli Feketebátor, Zsáka és Bajom (mindhárom Bihar megyében) várak helyreállítását találta fontosnak. Elképzelése szerint a várak őrségei egyes rác felcsapások esetén mind híradással, mind pedig katonai segítség adással támogathatnák egymást. Ezen felül az egyes helyőrségek összevont csapatai gyakran próbálhatnának a Maros mentén is. Károlyi szerint, ha a felsorolt erődítések meglesznek, az ellenség többé nem 26 „Nomina Rebellium hic Aradini in Captivate existentium" MOL G 33. RSZL Labanc iratok. VI. 10. Mivel egy 1704. okt. 9-én készült összeírásban Háncsok Ádám fő- és Mészáros Mihály vicehadnagy neve mellett a következő bejegyzés olvasható: „Uterqwe ex Arad neo-liberati, equis et armis destituti", a rablistának az azt megelőző időben kellett készülnie. L. Mészáros Kálmán megjelenés alatt álló tanulmányát. 27 MOL G 19 RSZL II. 2. i. Protocollum Instantiarum I. (1703-1705. júl.) nr. 94: „Vánnyai Lakossok alázatossan jelentik Nagyságodnak 27 Augustus Aradi Rácz által lőtt 800 marhájoknak elhajtássát, miltóztassik Nagyságod Aradra iratni, mivel frigy alatt essett kárvallások, adattassanak vissza az marháik." 28 Bessenyei Károlyihoz. Apagy, 1704. nov. 15. MOL KCSL P 396. Ser. I. Acta publ. 1. Extr. Lit. (Fase. 1. A. 4.) 29 Dobozi levele Károlyinak. Debrecen, 1705. máj. 22. Balogh 1986. 17. 30 Kovács 1988.69. 11 Károlyi levele feleségéhez, Makó, 1704. nov. 8. Kovács 1994. 12. 32 Károlyi levelei feleségéhez, Debrecen, 1704. dec. 19., illetve Fergeteg mezeje, 1704. dec. 27. A két megszállására, főként a mostoha időjárás és az élelmiszer hiányában nem került sor. 243