A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Kertész Éva: Adatok a Dél-Tiszántől flórájához

Adatok a Dél-Tiszántúl flórájához ágota: Katolikus-temető löszgyep maradványfoltjában (1989). Tótkomlós: a ka­szaperi út menti gyepben, az Amygdalus nana termőhelyén (1992). Mezőkovács­háza: a Battonya felé vezető út menti gyepben 50-100 tő (1998). Irodalmi adata: Csorvás, Bánhegyes, Kunágota (KOVÁCS - MOLNÁR 1981). 731.00 Anchusa barrelieri (Ali.) Vitm. Békéscsaba: a csabaszabadi út menti gyepben (1985). Szabadkígyós: Ménesjárás, a békéscsabai út menti gyepben (1991). Tót­komlós: a kaszaperi út menti gyepben (1992). Bánkút: a Mezöhegyes-Kétegyháza vasúti töltés menti gyepben, százas nagyságrendben (1993). Kétsoprony: a békési út menti gyepben (1995). Elek: Papi-domb-dűlö (1997). Szabadkígyós: a kétegy­házi vasút menti gyepben (1997). Bélmegyer: Fás-puszta és a Csikószíni-legelő löszpusztagyep foltjaiban (1999). Szórványosan előforduló löszfaj. 734.00 Anchusa azurea Mill. Bánkút: a Mezöhegyes-Kétegyháza vasúti töltés menti gyepben (1993). Kétsoprony: a békési út menti gyepben (1995). Szabadkígyós: a kétegyházi vasút menti gyepben (1997). Elek: Papi-domb-dülö (1997). Bélmegyer: a Csikószíni-legelőn, löszpusztagyep foltokban (1999). Battonya: Palotai-dülő, a csanádpalotai dülőút menti gyepben (1999). A Tiszántúlon kevésbé gyakori faj, mint az Anchusa barrelieri. 736.00 Noma pu/la (L.) Lam et DC Battonya: Tompapuszta (1985). Szabadkígyós: Mé­nesjárás (1986). Csorvás: a vasúti töltés mellett, az Adonis x hybrida termőhelyén (1992). Körösnagyharsány: Fényes-ér-hát (1992). Bánkút: a Mezöhegyes-Kétegy­háza vasúti töltés menti gyepben (1993). Geszt: Csillaglaposi-legelő (1996). Bihar­ugra: Fényeséri-tábla, Székelyháti-tábla, Béni-gát üde sztyeppréten (1996). Elek: Papi-domb-dülö (1997). Löszpusztagyepekben szórványosan máshol is előfordul. 741.00 Myosotis sparsiflora Mikan Bélmegyer: a Parlagi-erdő, Szolga-erdő üde erdőrész­leteiben (1986). Szeghalom: Fok-köz, a Holt-Sebes-Körös gátján (1987). Doboz: Gerla-Marói-erdő, Sebesfoki-erdő (1988). A Dél-Tiszántúlon ritka. 743.00 Myosotis palustris (L.) Nath. Biharugra: Székelyháti-tábla az Ugrai-tápcsa­tornában a zsilipnél 2000-3000 tő (2000). A Sebes-Körös Sár-rétjében gyakori volt (BORBÁS 1880, 1881). A Dél-Tiszántúlon további, ma is meglevő állomá­nyáról nincs adatom. 751.00 Lithospermum purpureo-coeruleum L. Bélmegyer: Szolga-erdő, Parlagi-erdő (1987). Doboz: Sebesfoki-erdő, Gerla-Marói-erdő szárazabb, elegyes keményfa li­geterdeiben ill. naposabb nyiladékokban, ezres nagyságrendben (1989). Békéscsa­ba: Kismegyer, a szarvasi út menti gyepben (1995). Kondoros: a nagyszénási út menti gyepben, a Skreván-dülőnél (1995). Békéscsaba: Pósteleki-erdő (1996). Aktuális adata: Szarvas, Anna-liget (MOLNÁR 1994). 757.00 Echium italicum L. Békéscsaba: Kisrét, vasúti töltésen (1985). Kétegyháza: Tö­rök-halom (1988). Zsadány: Szalontai-legelö, Kisvátyon, legeltetett száraz gyep­ben (1989). Békés: Dán-fok (1990). Szeghalom: Csíkér (Érmellék) (1991). Me­zögyán: Eperjes (1996). Békésszentandrás: Furugy-zug (1996). Elek: Szik-mező, árkok szélén (1997). Szabadkígyós: a kétegyházi vasút menti gyepben (1997). Bélmegyer: Csikószíni-legelő, kissé zavart, száraz területen (1999). 763.00 Ajuga laxmanni (L.) Benth. Battonya: Palotai-dülő, a csanádpalotai dülőút menti gyepben 800-1000 tő (1999). (SOÓ-MÁTHÉ 1938) szerint, Szarvas, Orosháza­Csorvás, Mezőhegyes, Bánhegyes, Bánkút, Medgyesbodzás löszpusztagyepeiben 17

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom