A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Seres István: A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe és a szarvasi vár helyreállításának terve a Rákóczi-szabadságharc idején

A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe... töztek át a Körösön a marhákkal, amikor a kurucok hátbakapták őket. Az esemény hasonlóan játszódott le, mint három évvel korábban, amikor Károlyi támadta meg Rác Tököli Kunhegyest felprédáló seregét. Sőtér katonái visszanyerték az elhajtott állatokat, több rácot elfogtak, illetve levágtak, néhány rác katona pedig a Körös vizébe fulladt. Az elfogottak azt vallották, hogy még mintegy 100-an vannak kint közülük prédálni. Mire Sötér kiküldte katonáit a Tisza mindkét oldalára, és „ ez említett Rév körül való szoros vigy'ázásra " is parancsot adott. Véleménye szerint ez a környék minden felöl szorongatva van az ellenség gyakori kicsapásaitól. Félő, hogy katonaság nélkül és vigyázatlanul hagyva mind az itteniek, mind pedig a szomszédos vármegyék reménytelen kárt fognak szenvedni.

81 A hónap vége felé Békés táján bukkantak fel rác katonák. Rákóczi május 31-én ismét úgy vélte, hogy „ az békési ráczság ujobban Szarvassá válik. " Egy három nappal korábban Szegednél elfogott német hadnagy, és mások információiból ugyanis úgy értesült, hogy az aradi rácok mind Makónál vannak, és alighanem onnan, vigyázás kedvéért küldték fel a portásukat. Rákóczi ismét csak fontosnak tartotta a rácság elleni vigyázást, annál is inkább, mivel az Békés táján „kimutatta magát. "

82 Július végén ismét csak rác katonai jelenlétről hallunk Szarvasnál. Egy Aradról kiszökött ember oly hírt hozott Szabó Sándor sarkadi kapitánynak, hogy Rác Tököli mintegy 100 katonájával július 18-án kiment Aradról Szarvas felé, mivel oly hírt vittek be neki, hogy feles kuruc had költözött át, és azok kikémlelésére ment ki.

83 Felvetődik a kérdés, hogy Tököli valóban hozzákezdhetett-e Szarvas erődítéséhez? Maga az elgondolás nem tűnik légből kapottnak, hiszen Szarvasnak már 1702-ben fontos szerepet szántak a felállítandó határőrség keretein belül. A vár stratégiai helyzetével pedig nagyon is tisztában lehettek Tököliék, már csak azért is, mivel a szarvasi és szentandrási átkelőket használták nap mint nap. Valószínűleg azonban akkor járunk közel az igazsághoz, ha Károlyi véleményét fogadjuk el, aki már az első hírek felröppenésétől kezdve tamáskodott a szarvasi sánc építésében. A kuruc portyáknak és a közelebbi helységek lakosainak inkább csak a rácok Szarvasnál való gyakori feltünedezése szúrhatott szemet. Az adatok bősége azonban sejtetni engedi, hogy ha a rácok nem is láttak neki ténylegesen a szarvasi sánc helyreállításának, mindenesetre tervbe vehették egy állandó megfigyelő rendszer kiépítését a fontos folyami átkelők körül. Akár a szarvasi sánc helyreállítását, akár csak az átkelők biztosítását vette is tervbe Rác Tököli, annak végrehajtására nem maradt ideje. Július 31-én éjjel két óra tájban egy portyázó kuruc csapat meglepte egy Arad közeli őrtoronyban, ahová két testvére társaságában húzódott a városban dühöngő pestis elöl. A néhai Boné András-féle ezred és a Palocsay-regiment 150 válogatott lovasa Félegyházi Pál főstrázsamester vezetésével, valamint Szabó Sándor sarkadi kapitány 60 hajdúja hajtotta végre a bravúros tettet. A kurucok átkeltek a Maroson, és miután a puska és pisztolygolyók nem árthattak az őrtoronyból lövöldöző rác főtiszteknek, szalmát és giz-gazt hordtak alá, majd azt meggyújtva, valósággal kifüstölték Tököliéket.

84 Sőtér Tamás Rákóczinak. Körösi mezőben, 1708. máj. 13. Kecskemét II. 138. Arch. Rák. 11.271. Szabó Sándor sarkadi kapitány Károlyihoz. Sarkad, 1708. júl. 22. MOL P. 396. KCSL Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. I. 1708 júl. Fasc. 2. В 28. Az esetet részletesen leírja Márki 1924. 48-49. 253