A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Kertész Éva: Adatok a Dél-Tiszántől flórájához

Adatok a Dél-Tiszántúl flórájához 1145.00 Echinocystis lobata (Michx) Torr. Gyomaendrőd: Templom-zug (1992). A Körösök menti ligeterdőkben bőven 1152. 00 Hypericum elegáns Stephan Tótkomlós: a kaszaperi út menti gyepben (1992). Bánkút: a Mezőhegyes-Kétegyháza vasúti töltés menti gyepben (1993). Kétsoprony: a Szarvasi út és a Békési út menti gyepben (1995). Békéscsaba: a csabaszabadi út menti gyepben (1996). Bélmegyer: a Fás-puszta és a Csikószíni-legelő sztyepprét foltjában (1997). Biharugra: a Székelyháti-tábla sztyepprétjén (2000). Löszpusztagyepek, sztyepprétek jó faja. 1166.00 Campanula glomerata L. Doboz: Faluhelyi-erdő az Ifjúsági Tábor mögötti kocsányos tölgyes nyíltabb, szárazabb részén 80-100 tő (1991). A Fekete- és a Fehér-Körös menti erdőkben még több helyen előkerült (BÖLÖNI et al. 2000). 1171.00 Campanula rapunculoides L. Szeghalom: Fok-köz sziki magaskórósban 7-10 tő (1988). Irodalmi adata: Szarvas, Anna-liget (MOLNÁR 1994). 1173.00 Campanula bononiensis L Bélmegyer: a Szilvási-erdő szélén néhány tő, (1988). Az Alföldön szórványos, a Körösök mentén ritka. 1176.00 Campanula rapunculus L. Gyula: Mályvádi-erdő, a Körös felőli nedves erdőszélen 3-5 tő (1985). Bélmegyer: az Erdészházi-tábla sziki magaskórósában néhány tő (1999). A Körösök mentén ritka faj. 1184.00 Solidago canadensis L. Békéscsaba: Nagy-rét, a dobozi-út menti árokban bőven (1985). Békéscsaba: a Pósteleki-erdő (1996) nemes nyárasában bőven. 1185.00 Solidago virgaurea L. Biharugra: a Zöldhalom-tó mellett (1991). Szarvas: Arborétum (1991). Bánkút: a Mezőhegyes-Kétegyháza vasúti töltés menti gyepben (1993). Békésszentandrás: Furugy-zug, Szarvas: Bika-zug (1996). Békéscsaba: Erzsébethely Téglagyári-gödrök (1996). Mindkét faj terjedőben. 1189.00 Aster Ivnosiris (L.) Bernh. Szeghalom: Fok-köz 3000-5000 tő (1989). Mezőgyán: Eperjes (1996), kiszáradó réten néhány tő. Szabadkígyós: Nagy-erdő tisztásán 5-10 tő (1997). Bélmegyer: 5000-10 000 tő, a Szolga-erdő Fás-puszta felé eső részén az utóbbi tíz évben fokozatosan terjed, az Erdészházi-táblán is bőven (1999). Sztyeppesebb kocsordosok szórványos faja. A Dél-Tiszántúlon Bélmegyeren kívül ritka. 1191.02 Aster sedifolius W. et К subsp. canus (W.et K) Merxm Battonya: Tompapuszta (1985). Szabadkígyós: Ménesjárás (1986). Szeghalom: Fok-köz (1987) sziki magaskórósban bőven. Geszt: Baglyas (1989). Doboz: Faluhelyi-erdő melletti tisztáson (1989). Körösladány: Dondorog (1992). Szabadkígyós: Makkoshát, Kígyósilegelő (1992) sziki magaskórósban. Kétegyháza: Hegyes (1992). Csabacsűd: Szőrhalmi-legelő (1995). Gyula: Farkashalom (1995. Békéscsaba: Alvégi-legelő, Fényes (1996). Békéscsaba: Fácános-erdő, Pósteleki-erdő sziki magaskórósban (1996). Geszt: Csillaglaposi-legelő (1996). Biharugra: Vaskapu-dűlő, Simató-hát Fertály (1996). Újszalonta: Wimer (Csordalegelő) (1996). Mezőgyán: Eperjes (1996) sziki magaskórósban. Biharugra: Mályvás (1996). Geszt: Vátyon-lapos (1996). Békéscsaba: a dobozi útról Békés felé, útszéli gyepben (1996). Mezőgyán: Mályvás (1997). Elek: Szik-mező (1997). Bélmegyer: Fás-puszta, Csikószínilegelő szikes réteken, és sziki magaskórósokban gyakori faj (1999). A DélTiszántúlon gyakori, élőhelyein ezres, tízezres nagyságrendben él. 23