A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Kertész Éva: Adatok a Dél-Tiszántől flórájához

Kertész Éva Zöldhalom-tó közötti égeresben két tö (1998). Égeres láperdőkben a Sebes-Körös Sár-rétjében gyakoribb lehetett. A Dél-Tiszántúlon ritka. 8057.00 Salvinia natans L. Szeghalom: Csíkéri-legelő, Kék-tó (1985). Szarvas: Halásztelek (1985). Gyomaendrőd: Templom-zug, Peresi-holtág (1986). A Hármas-Körös menti kubikokban mindenhol bőven. Szeghalom: Fok-köz, a Holt-Sebes-Körösben (1987). .Doboz: a Sebesfoki-erdőben a Holt-Fekete-Körösben (1989). Biharugra: az Erdei-tó melletti levezető csatornában, Simató-hát, Ugrai-rét állóvizekben, magassásréteken, csatornákban bőven (1997). 28.00 Anemone ranunculoides L. Bélmegyer: Szolga-erdő (1988). Doboz: Sebesfoki-erdő, Gerla-Marói-erdő, Faluhelyi-erdő, Szanazugi-erdő (1989). Mezőhegyes: Rajtaerdő (1990). A természetközeli erdőrészletekben többszázas, vagy többezres nagyságrendben fordul elő. Az Alföldön szórványos. 32.00 Clematis int egri folia L. Kungyalu: Gyügér-zug (1989), Gyomaendrőd: Német-zug, Félhalom a gátoldalban 200-500 tő (1996). A Hármas-Körös mentén a hullámtérben és a gátakon gyakori faj. Biharugra: Ugrai-rét, vizesárok szélén 2-5 tő (1989). Biharugra: Vaskapu-dülö mocsárréten, sziki magaskórósban 40-50 tő (1996). 34.00 Myosurus minimus L. Szabadkígyós: Makkoshát, Kígyósi-legelő (1985). Bélmegyer: Fás-puszta (1989). Békéscsaba: Alvégi-legelő, Felvégi-legelő (1996). Biharugra: Vaskapu-dűlő, Nagy-szik (1996). Mezőgyán: Eperjes (1996). Elek: Szik-mező (1997). Nedves szikerek mentén szórványosan fordul elő. 39.00 Batrachhim rhipiphy/lum (Bast.) Dum. Szeghalom: Csíkér Kék-tó, többszázas nagyságrendben (1986). 40.00 Batrachhim trichophyllum (Chaix.) van den Bosch Szabadkígyós: Makkoshát, szikes tocsogókban (1986). Biharugra: Ugrai-rét, Szőr-rétje állóvizeiben. Békéscsaba: Fényes, a Kígyósi-lecsapoló csatornában (1991). Elek: Szik-mező (1997). 44.00 Ranunculus polyphyllus W. et К. Szabadkígyós: Makkoshát, Békéscsaba: Felvégilegelő (Repülőtér) szikes tocsogóiban (1989). Az általam ismert területeken nem mondható gyakorinak. MOLNÁR et al. (1995) a cserebökényi-pusztáról jelezte, KAPOCSI et al. (1998) új adata a Kutasi gyep mocsara, Szentes: Cserebökény, ahol tömeges és Nagyszénás: Székes mocsara. 53.00 Ranunculus acris L. Szarvas: Arborétum (1992). Békéscsaba: Fácános-erdő (1996). Geszt: Baglyas, Biharugra: Ugrai-rét (1996). Békésszentandrás: Furugy-zug (1996). Bélmegyer: a Parlagi-erdő nedves tisztásán (1999). Nyíltabb erdőrészletekben, tisztásokon, nedves réteken fordul elő, a Dél-Tiszántúlon ritka. 54.00 Ranunculus strigu/osus Schur Biharugra: Szőr-rétje, Ugrai-rét vízzel telt árkok szélén, Zsadány: Orosi-puszta, Tölgy fástanya (1985). Biharugra: Ugrai-rét (1996), Székelyháti-tábla sztyeppréten (2000). Többbnyire szálanként ill. tizes nagyságrendben fordul elő. A területről (BORBÁS 1880) közölte - (Iráz pusztán, a SebesKörösnél). A Dél-Tiszántúlon ritka faj. 55.00 Ranunculus auricomus L. agg. Geszt: Szépapó-erdő százas nagyságrendben (19861996). Szarvas: az Arborétumban 50-100 tő (1986). Békéscsaba: Nagy-rét, az Élővíz-csatorna melletti nedves réten (1989). Szarvas: Erzsébet-liget nyugati részén 100-130 tő (1992). Doboz: Gerla-Marói-erdő 300-500 tő (1998). Nedves erdőrészletekben, nyiladékokban fordul elő, de sehol nem tömegesen. A Dél-Tiszántúlon ritka faj. 8