A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Kertész Éva: Adatok a Dél-Tiszántől flórájához

Adatok a Dél-Tiszántúl flórájához 63.00 Thalictrum minus L. Battonya: Tompapuszta (1985). Mezőhegyes: a battonyai műút menti gyepben (1986). Szabadkígyós: Ménesjárás (1986). Kunágota: a Katolikus-temetőben löszpusztagyep maradványfoltban (1989). Szabadkígyós: az Apáti útnál és a Nagyerdő melletti gyepben (1990). Csorvás: a dülőutak mentén (1991). Tótkomlós: az orosházi út melletti gyepben az Öreg-temetőben (1991) és a kaszaperi út menti gyepben, az Amygdalus nana termőhelyén (1992). Kondoros: a Salvia nutans termőhelyén (1992). Pusztaföldvár: Nagytatársánc (1992). Kétsoprony: a szarvasi út és a békési út menti gyepben (1995). Kondoros: Harkálybérletitanyák és a nagyszénási út menti gyepben (1995). Békéscsaba: Kismegyer, a fürjesi dülőút melletti gyepben (1996). Geszt: Csillaglaposi-legelő (1996). Biharugra: Székelyháti-tábla, Szőr-rétje (1996). Pusztaföldvár: Kistatársánc (1996). Elek: Papi-domb dűlő (1997). Mezőkovácsháza: a Battonya felé vezető út melletti gyepben (1998). Békéscsaba: Fürjes, a csanádapácai út menti zöldsávban (1998). Bélmegyer: Fás-puszta és a Csikószíni-legelő sztyepprét foltjaiban (1999). Battonya: Palotai-dűlő (1999). Biharugra: Béni-gát sztyeppréten 300-400 tő (2000). Löszpusztagyep maradványfoltokban szórványosan előfordul. 67.00 Adonis vem al is L. Mezőhegyes: a tompapusztai vasút menti töltésen egy tő (1986) Pusztaföldvár: Nagytatársánc (1992) egy tő. Szabadkígyós: az Apáti-út menti gyepben 15 tő (1997). 68.00 Adonis x hybrida Wolf. Pusztaföldvár: Nagytatársánc (1992) 7 tő ültetett (a korábbi években a csorvási állományból került átültetésre). Az előzőekhez hasonlóan került néhány tő Battonya Tompapusztára, és Kardoskútra, Farkas István tanyája mellé 4 tő (1989). A csorvási termőhelyen, a dűlőúton 82, a vasúti töltés oldalában 300 tövet találtam az 199l-es egyedszámlálás során. A mezsgyéi és a vasúti töltés oldalán további értékes fajok találhatók: Anchiisa barrelieri, Euphorbia pannonica, Hypericum elegáns, Phlomis tuberosa, Potentilla recta, Teucrium chamaedrys, Thalictrum minus, Trifolium montanum, Vinca herbacea, Viola ambigua. Mindkét termőhelyen a faj további fennmaradása erősen veszélyeztetett. Szaporítása tudomásom szerint még nem megoldott. Figyelemre méltó viszont, hogy a dűlőút menti állomány az évenkénti rendszeres magvetés eredményeként növekedett. Csorvás község több kertjében is találtunk szépen fejlődő, virágzó példányokat, amelyek a tövek lombja alá történő rendszeres magvetéssel, ill. fiatal töveknek a növény lombja alá történő ültetésével, sikerült öt-tíz év alatt türelemmel felnevelni. 71.00 Nvmphaea alba L. Szarvas: a Szarvasi-Holt-Körösben, Anna-ligettől - Bika-zugig 29 telep (1991). Lassú folyású és állóvizekben a Körösök-vidékén az irodalmi adatok alapján a vízrendezések előtt gyakori faj volt (BORBÁS 1881). 72.00 Nuphar lutea (L) Sm. Szeghalom: Fok-köz, a Holt-Sebes-Körösben 5 tő (1987). Általam csak ez az egy élőhely ismert. A kilencvenes években már erről a termőhelyről is eltűnt. A Dél-Tiszántúlon ritka növény. \00.00 Rubus canescens PC Füzesgyarmat: Hosszú-erdő (1997). Elek: Pap-rét melletti tölgyesben (1997). Az Észak-Alföldről (FINTA 1994) több pontról jelezte. A DélTiszántúlon szórványosan előfordul. \ 7 0.00 Rubus h irtás W. et. К. Geszt: a Szépapó-erdőben, a Vátyon-laposi erdőszélen (1996). Biharugra: Béni-gát, Székelyháti-tábla (2000). Üde, és nyirkos erdőkben az Észak-Alföldön gyakorinak számít (FINTA 1994). A Dél-Alföldön csak a jelzett két élőhelyen találtam. 9