A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)
Seres István: A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe és a szarvasi vár helyreállításának terve a Rákóczi-szabadságharc idején
Seres István húzódna a Tisza mellé őrködni. 16 Szeptember 5-én pedig elrendelte, hogy Csongrádon meg kell kétszerezni az őrséget, sőt talán a Körösnél is jó lenne őrséget tartani, illetve a huszárokkal is szorgalmasan járőröztetni kellene német dragonyosok felügyelete alatt. 17 Bár a háború első hónapjaiban a szegedi császári csapatok ellenőrizték a Körös nyugati szakaszát, az elkövetkezendő években már nem Globitz huszárjai, hanem Rác Tököli Maros menti katonasága vette igénybe a Körös átkelőit portyáihoz. A Maros menti rác határőrök már az 1703. július 26-i pocsaji ütközetben a magyarok ellen harcoltak, és Rác Tököli, valamint Kis Balázs ezredes vezetésével a Berettyó hídjánál súlyos vereséget mértek Boné András diószegi kurucaira. A kurucok válaszcsapása nem késett sokáig: augusztus 4-én Bercsényi csapatai véres küzdelemben elfoglalták a várad-olaszi rác helyőrséget. Az ostrom során maga Kis Balázs ezredes is elesett. Alig egy hónappal később, szeptember l-jén pedig Bélfenyérnél mértek vereséget a rácokra Boné András, Móricz István és Bozóky Pál ezereskapitányok csapatai, de maguk a kurucok is jelentékeny veszteséget szenvedtek. 18 A kezdeti kuruc győzelmeket hamar követték a rácok pusztító ellencsapásai. Már a pocsaji összecsapást követően „ Karcagh-Ujszállást, Madarast egész Bárándig le a Sárrét mellett az aradi, gyulai és belénesi rácok, nem tudgyuk mi okbul, felprédálták" - írták 1703. augusztus 6-i levelükben a gyöngyösi bírák. 19 1703. november 4-én reggel Mezőtúr városát rohanták meg a rácok. Számos lakost megöltek vagy megsebesítettek, marháikat, lovaikat elhajtották, ruháikat, élelmüket saját ökrös szekereiken magukkal hurcolták. 20 Ugyancsak a Maros menti rác határőrök számlájára írható az is, hogy a 134 éves kényszerű szünet után eszmélő Békés megye 1698-1703 között újra települt helységei ismét elnéptelenedtek. Maga Rákóczi pedig 1703. november 28-án kelt tokaji kiáltványában szólította fel Békés és környéke lakosait, hogy költözzenek át a Berettyón túli területekre, ahol könnyebben megvédelmezhetik magukat a rácok kicsapásaitól. 21 1704 nyarán ismét a Kunságra ütött ki az „ aradi Körösz Marosz melléki ráczcság, " és felégették Karcagújszállás városát. 22 A város megrohanásakor esett fogságba Veres György, Bakó István nagykun kapitány főhadnagya is. 23 Minden bizonnyal a rác támadás hírére kivonuló szolnoki katonaságot meglepték a rácok. Ekkor esett rabságba Pataky János szolnoki lovaskatona. Paripája, fegyvere, ruhája a győztes rácok zsákmánya lett, ő maga pedig 11 hónapig senyvedett Aradon „keserves rabságban. " 24 Tassy László kuruc tiszt pedig két lovát veszítette el szolgástól a rácokkal való ellenkezés közben. 25 Az aradi börtön egy csapásra megtelt nagykunsági és szolnoki rabokkal. Egy 1704 nyarán vagy kora őszén készült kimutatás szerint az Aradon őrzött 159 „rebellis" között 39 karcagújszállási, 15 madarasi és 11 kunhegyesi, valamint Han16 Uo. 659. 17 Uo. 669. IS Esze 1980.625. " Esze 1951.48. 20 Minderről I. Borbély Balázs kuruc ezereskapitány 1703. nov. 4-én Csondrádról, és 5-6-án Mezőtúrról Károlyi Sándorhoz írott jelentéseit. Kecskemét I. 17-18. 21 Karácsonyi : 1896. 315. 22 Veres Györgyné folyamodványa II. Rákóczi Ferenchez. 1705. márc. 11. Esze 1955. 202-203. 23 Veres György folyamodványa Rákóczihoz. 1706. júl. 25. Esze 1955. 308. 24 L. Pataky folyamodványát Rákóczihoz, 1706. dec. 10. Esze 1955. 366. 25 Tassy László folyamodványa Rákóczihoz. 1705. márc. 28. Pest-Pilis-Solt I. 160. 242
