A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Juhász Irén: Avar lovas sírok Békés megye területén

Juhász Irén 142. sír: Férfi. T.: ÉNy-DK. Sírméret: 45 x 175 cm. csvh: 150 cm. Koporsós. Az ács­kapocs formájú koporsókapcsok a gerinc vonalában és lábnál a gödör sarkaiban voltak. Szűk, egy fatörzsből kivájt koporsó volt. A lócsontok a láb felőli részen helyezkedtek el, magasan és sokkal szélesebb területen, mint amilyen a férfi részére megásott sírgödör szélessége. A helyzetük alapján utántemetés figyelhető meg (6. t. 1. ) Mell.: a férfi dere­kán bronzból öntött övveretek voltak, bronzcsat, lyukvédő veretek, szíj vég alakú, poncolt hátterű csüngős veretek, palmettás kisszíjvég, mellékszíjveretek, lapos indás nagyszíjvég. A jobb combcsont közepe táján vaskés. 150. sír: Férfi. T.: ÉNy-DK 54°. Sírméret: 65 x 220 cm, csvh: 165 cm. Koporsós. A férfi lábcsontjai felett kb. 60 cm magasságban, egy kupacban, összenyomva találtuk a ló­koponyát, lapockát és a lócsontokat. A sírgödör itt oválisán kiszélesedett, a lócsontok helyzetéből ítélve utántemetés történt (6. t. 2. és 13. t. 2.) Ideje nem határozható meg, ha­sonlóan az előzőekben bemutatott sírokhoz. Mell.: a férfi medencecsontjain öntött bronz­veretek, bronzcsat, patkó alakú lyukvédők, címerpajzs alakú csüngős veretek, kisszíjvégek, tokos, griffes nagyszíjvég. A bal medencelapát mellett vaskés, a sírföldben néhány ácska­pocs formájú koporsókapocs. A részleges lótemetéssel többen foglalkoztak, 20 de a részleges lótemetésnek azzal a változatával nem foglalkozik bőven a szakirodalom, amikor utántemetést lehet megfi­gyelni. A homokbányai temetőben, 5 esetben a lócsontok elhelyezkedése alapján utánte­metésre lehet gondolni. Összegezve e temető lovassírjaiban talált lócsontok helyzetét: a részleges lóváz teme­tésének azt a formáját találtuk, amelyikben a koponya, hosszúcsontok - egy-két esetben más csontok is - az eltemetett ember lábfej csontjai felett voltak. E temetési szokással kapcsolatban megjegyzendő, hogy sokáig csak a kora avar korból volt ismert. Bóna István véleménye szerint csak a VII—VIII. század fordulóján terjed el Kelet-Európában a részle­ges lótemetés minden válfaja, ez összeolvadva vallási hiedelmekkel már temetési rítussá vált. A korábbi időben ismertekkel ellentétben ennek a temetőnek a sírjai azt bizonyítják, hogy a késő avar korban is gyakorolták azt a temetési módot, okát többféleképpen magya­rázza a kutatás" 1 . Erre példa e temető 142. sírja, az eltemetett férfi derekán öntött, bronz, poncolt alapú, palmettás levélben végződő indamotívummal díszített, szíjvég formájú csüngős veretei. Ezek az avar kor legkésőbbi időszakának jellegzetes leletei. Végered­ményben az vonható le következtetésként, hogy a késő avar övveretekkel jelentkező sí­rokban részleges lótemetéssel is számolni kell. 20 Kiss, 1962. 153-162; Rosner, 1975-76., 98-108; Bóna, 1979. 18-21. 21 László, 1946. 9-10, Rosner, 1975-76. 100-106, Bóna 1979.,18-21. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom