A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Juhász Irén: Avar lovas sírok Békés megye területén

Avar lovas sírok Békés megye északi területén darás László Tiszafüred - Morotvaparton", hogy a lovak nagyobb távolságra voltak eltemetve gazdáiktól. Az embersírok ÉNy-DK tájolásúak, a lósírok minden esetben az emberjobboldala felöl vannak és ellentétes tájolásúak. A lovassírok többségénél az embersírok több padkával mélyülnek, nagyobb mélységüek, míg a lovak igen csekély mélységbe lettek eltemetve. Azon kívül, a lovakat nagyon kis méretű, szűk gödörbe temették. A férfi sírokban talált övveretek a legkésőbbi avar időszakot képviselik. A leletek alapján az a temetőrész, amelyikben ezek a lovas sírok voltak a liliomos, áttört szíjvégek, merevcsüngős lószerszámdíszek alapján a 8-9. század fordulójára keltezhető. A nagyjából soros temetőben a férfi lovasok egy sorban helyezkedtek el, közülük három egymás után. A legszebb lószerszámveretek a 46. sírból származnak, tekintve a kopottságukat bizonyára hosszabb ideig voltak használatban. Más lószerszámok, kengyelek és a zabiák szintén késő avar kori típusok. A 36. sírban talált nyeregkápa vasalása nem túl gyakori lelet e kor temetőiben.

12 A közöltek más alakúak, a szarvasi patkó alakú, ilyen formával nem találkoztam a szakirodalomban. A fentiekben ismertetett lótemetési formát a Szarvas - 68. sz. lelőhelyen feltárt 422 sírós temetőben egy esetben találtuk. A hosszan elnyúló temető déli, utolsó előtti sírsorában volt a 78. embersír, mindkét oldala mellett egy-egy lósírral. (4. térkép) 78. sír: Mat/v/ férfi. T.: ÉNy-DK 34°. Sírméret: 75 x 250 cm, m: 145 cm, csvh: 175 cm. Mell.: derekán öntött, bronz veretes öv, a szögletes veretek szőlőfürtszerü mintásak, a kisszíjvégek gyöngyözöttek, a nagyszíjvég tokos, griffes-indás. A jobb combcsont mellett kívül vastőr volt. (4., t. 3., 4. térkép) 68. sír: Ló. T.: DK-ÉNy. Sírméret: 113 x 250 cm, m: 120 cm. Majdnem teljesen hasra fektetett, csak a hátsó lábai voltak kiterpesztve (4. t. 2. és 4. térkép). Mell.: a szájában egyenes pofarudas és karikás zabla, a jellegzetes késő avar kengyelek közül a jobboldali a lapockacsont alsó végénél, a másik álló helyzetben a hasi rész mellett; a hevedercsat a bal lapocka alsó részénél volt. A ló az ember jobboldala felől, különálló sírgödörben volt, egymástól 20 cm széles föld választotta el őket. 45. sír: Ló. T.: DK-ÉNy. Sírméret: 110 x 185 cm, m: 90 cm. A ló a jobboldalára volt fektetve, nyaka visszatörve. Mell.: csikózabla karikával a ló orrcsontja elé volt rakva. A bordacsontok között hevedercsat. (4. t. 4.; 4. térkép) Ez a sír a 78. sírba temetett férfi baloldala felől, külön helyezkedett el, 40-20 cm távolságra. A fentiekből kitűnik, hogy nem olyan feltűnően nagyok a sírmélység különbségek az ember és lócsontok között. Kiss Attila típusbeosztása szerint a lovassírok zöme a késő avar kori I. csoportba sorolható: Szarvas - 75. Ih. 6-83. , 40a-40., 46-44., 47-45., 56-80. sírok. A IV. csoportba sorolható az Endrőd - Kecskészug 14-15. sírok. A Szarvas - 68. Ih. 68-78^15. sírjai a két ló miatt az I.-be és IV.-be is. Kiss Attila szerint a késő avar kori II. és IV. típus csak az avar kori szállásterület peremvidékein fordul elő. A vizsgált területen, a külön-külön sírba temetetteknél az endrődi temetőben található a IV. típus. A legtöbb az I.-be sorolható, a késői típusok esetszámainak vizsgálatakor kitűnik, hogy ez a típus jelenik meg legtöbb esetben. " Madaras. 1991.258-260. 12 Szabó, 1964. 113-114., Garam, 1987. 70-72., 75., 80., 83. 71