A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Kertész Éva: Adatok a Dél-Tiszántől flórájához

Adatok a Dél-Tiszántúl flórájához KERTÉSZ É. (1990): Növénytani értékeink. In: Réthy Zs. Békés megye Természetvédelmi Zsebkönyv. Békéscsaba, pp. 27-43. KERTÉSZ É. (1996): Adatok a Biharugrai Tájvédelmi Körzet flórájához (1986-1995). - Natura Bekesiensis 2. pp. 37-64. KERTÉSZ É. (1996): Érdekes növényelőfordulás a kétsopronyi homokbányában. - Múzeumi Híradó. 1. - Békéscsaba, Munkácsy M. Múzeum, pp. 10-13. KERTÉSZ É. (1996): Védettségi adatok a Dél-Tiszántúl botanikai szempontból jelentős területeiről. - Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. pp. 5-15. KERTÉSZ É. (1996): Reliktum löszgyepek a Dél-Tiszántúlon. (Adatok, és megfigyelések (19841992). Kézirat. Békéscsaba. 14 pp. KERTÉSZ É. (1997): A Biharugrai Tájvédelmi Körzet botanikai, természetvédelmi értékelése. Békéscsaba, Munkácsy M. Múzeum Természettud. Adattár Lsz.: 2107-1997. pp. 1-65. KERTÉSZ É. (1998): A Körösök menti erdők edényes növényfajainak listája, és florisztikai értékelése. Kézirat. Békéscsaba. 16 pp. KERTÉSZ É. (1999): Elek növényvilága. - Crisicum 2. - Szarvas, pp. 15-49. KERTÉSZ É. (2000): A Bélmegyeri Természetvédelmi Terület botanikai és természetvédelmi értékelése. Kutatási jelentés. - Békéscsaba, Munkácsy M. Múzeum Adattára. Leltári sz.: 21552000. 65. pp. KERTÉSZ É. (2000): Sziki tölgyes és sziki magaskórós maradványok a Dél-Tiszántúlon. - Békéscsaba, Munkácsy M. Múzeum Adattár Lelt. sz.: 2156-2000. 5. pp. KEVEY B. (1995): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VI. - Botanikai Közlemények 82. 1-2. pp. 45-53. KISS I. (1960): A tályog-gyökér előfordulása Orosháza határában. Szántó Kovács J. Múzeum Évkönyve Orosháza, pp. 307-323. KISS I. (1968): Ösgyep-maradvány az orosházi Nagytatársáncon. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, pp. 39-61. KISS I. (1976): A pusztaföldvári Nagytatársánc és a rajta levő löszgyep természetvédelmi, tudományos és közművelődési jelentősége. Békés Megyei Természetvédelmi Évkönyv 1. pp. 35-59. KOREN I. (1882): Szarvas viránya 2. javított és bővített felszámolása. - Szarvas Evangélikus Főiskola Értesítője, pp. 1-34. KOVÁCS A. - MOLNÁR Z. (1981): Békés megye magasabbrendű növényeinek áttekintése. In: RÉTHY Zs. (szerk.): Natura. Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv IV. - Békéscsaba, pp. 45-78. MÁTHÉ (1936): Növényszociológiai tanulmányok a Körös-vidéki liget- és szikes erdőkben. Tiscia I. pp. 150-179. MOLNÁR Z. (1979): Ophioglossum vulgatum L. és a Listetra ovata R. B. újabb termőhelye a Tiszántúlon. - Botanikai Közlemények 66. kötet 1. pp. 15-17. MOLNÁR Z. (1994): Szarvas vadontermő növényei. -Natura Bekesiensis 1. Békéscsaba, Munkácsy M. Múzeum pp. 17-57. MOLNÁR ZS. - BAGI I. - KERTÉSZ É. (1997): Vegetation and flora of the Hármas-Körös river (Hungary) with some historical remarks - TISIA pp. 81-101. MOLNÁR ZS. (1992): A pitvarosi puszták növénytakarója, különös tekintettel a löszpusztagyepekre. Botanikai Közlemények 79. kötet 1. pp. 19-27. MOLNÁR ZS. - BÍRÓ M. - TÓTH T. (1995): A Cserebökényi-puszták Tájvédelmi Körzet kezelés-fenntartási tervet megalapozó botanikai, madártani és általános természetvédelmi értékelése. - (Kézirat), Vácrátót. 59. pp. MOLNÁR ZS. - BÍRÓ M. (1995): A kardoskúti Természetvédelmi Terület kezelési terveit alapozó botanikai felmérés és természetvédelmi értékelés (Kézirat), Vácrátót 57. pp. 35