A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Krónika - Domokos Tamás: Emlékezés a Herman Ottó-emlékérem tulajdonosa Csath Andrásra

Emlékezés a Herman Ottó-emlékérem tulajdonos Csath Andrásra rországra szökik. így kerül élete utolsó pedagógusi állomására, Dobozra, a református elemi népiskolába. Itt tanít 1929 és 1957 között megszakítások nélkül, egészen nyugdíjazásáig. Közben a református egyház kántora is, ameddig a körülmények ezt lehetővé teszik számára. Dobozra kerülésekor - 1929-ben - nyitja meg és 1944. március 22-ig vezeti a bizonyító erejű madártani adatokat tartalmazó, saját vonalazású pepitafedeles füzetét (3. és 4. ábra).

15 A híressé vált füzet táblázatos formában tartalmazza a preparált madár nevét, az elejtés helyét és idejét, a megrendelő nevét, a munkadíjat; esetleg a madár gyomortartalmát, méretét és színárnyalatát. A megrendelők elsősorban a dobozi és a pósteleki uradalom tisztségviselői közül kerültek ki, de szerepel köztük gróf Széchenyi Antalné és gróf Wenckheim Lajos birtokos is. A 30-as és 40-es években iskolák is találhatók a pepitafedeles füzet „Kinek tömetett ki?" rovatában (Gazd. isk. Köröstarcsa, Szolnoki gimnázium, Róm. kat. gimnázium - Gyula, Erd. iskola - Esztergom, Gazd. Népiskola - Mezőberény). E füzet tanúsága szerint évente átlagban 18 preparátumot készít. Természetesen elfoglaltsága, megélhetési gondjai és a madárvonulások periódusa ettől jelentős eltéréseket idézhetnek elő. Például 1934-ben csupán 5, 1940-ben pedig 41 madarat készít ki (5. ábra). A 15 évig vezetett pepitafedeles füzet megközelítően 87 faj 350 preparátumának elkészítéséről tudósít. Az általa preparált madarakat a következő helyeken ejtették: Bánkút (Medgyesegyháza), Békés (Féltő, Tarhos Vizesfás - a preparátumok 7%-a), Békéscsaba, Békéssámson, Biharugra, Csákigorbó (Szolnok - Doboka vm.: Gârbou), Csárdaszállás (Gyomaendrőd), Darvas, Dévaványa, Doboz (a preparátumok 41%-a), Endrőd, Erdősmecske, Füzesgyarmat, Gyoma, Gyula, Kétegyháza, Kiskőrös, Kispereg (Arad vm.: Peregu Mic), Körösladány, Köröstarcsa, Kunágota, Mezőberény, Németpereg (Arad vm.: Peregu Mare), Pécska (Arad vm.: Pecica) Ploeçti, Póstelek (Békéscsaba - a preparátumok 13%-a), Sarkad (a praparátumok 8%-a), Sárszentágota, Somogyszentpál, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tótkomlós, Újkígyós, Vésztő, Zsadány. 16 A helységnevek dr. BERETZK Péter, MÜLLER Géza és RADECZKY Jenő ornitológusokkal tartott kapcsolatára világítanak rá. 1929. október 10-én és 11-én Lillafüreden, a Herman Ottó emléktábla leleplezésének ünnepségén vesz részt, és történeti állatföldrajzi témájú előadást is tart Kispereg madárvilága ma és hajdan címmel. A következő évben - 34 évesen - a MOSz Herman Ottó emlékéremmel ismeri el ornitológiai munkásságát (6. ábra)}

1 Az emlékérem elnyerésének évében jelenik meg a Madárkitömés. Gyakorlati útmutatás vadászok, ornitológusok, tanítók számára első kiadása (7. ábra). A 32 oldalas füzet forrásául Voegler Róbert: Der Preparator und Konservator, valamint Lendl Adolfnak a Természet folyóiratban az 1800as évek végén írt cikkeit jelöli meg. A Királyi Magyar Madártani Intézet lapjában, az Aquilában 1934-ben jelenik meg utolsó cikke. Ez a rövid közlemény a gatyásölyv tömeges megjelenéséről tudósít. A cikkből kiderül, hogy 1931-32 telén 8 gatyásölyvet kapott preparálásra Dobozon. Publikációs tevékenységének megszakadása az Aquilában, preparátori tevékenységének hanyatlása a község életében betöltött szerepének a terebélyesedésével, a Nimród fo15 MMMT 854/1974. 16 Réthy Zsigmond: 1979. 7-12. 17 MMMT 855/1974. 329