A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Kertész Éva: Adatok a Dél-Tiszántől flórájához

Adatok a Dél-Tiszántúl flór áj ához 1640.00 Ulmus glabra Huds. Újszalonta: Wimer (Csordalegelő) (1996). Biharugra: Mályvás (1996). Geszt: Szépapó-erdő (1997). Békéscsaba: Hajlási-erdő (1998). Bélmegyer: Fás-puszta, a sziki tölgyes részletekben szórványos (1999). Biharugra: Székelyháti-tábla, Béni-gát (2000). 1642.00 Carpinus betulus L. Békéscsaba: Fácános-erdő, Pósteleki-erdő, Doboz: GerlaMarói-erdő, Szanazugi-erdő (1989, 1998). A Fekete- és a Fehér-Körös menti erdők szinte minden tömbjében előkerült (BÖLÖNI et al. 2000). 1647.00 Alnus glutinosa (L.) Gaertn. Biharugra: Ugrai-rét, ültetett égeres (1996). Biharugra^ a Zöldhalom-tó és a Nagy-Csiki-tó közötti háromszögben a tavak felől gátakkal körülhatárolt nedves, vízállásos részen egy, a helyiek szerint nem ültetett égeres található (1998). A Sebes-Körös Sárrétjében az éger előfordulását (BORBÁS 1880) jelzi, a Zöldhalom-tó melletti égeres "ősisége" azonban nem bizonyítható. 1665.00 Salix fragilis L. Biharugra: Ugrai-rét (1989). 1668.00 Salix caprea L. Sarkadkeresztúr: Varsányhely (1995). Békéscsaba: a Felvégilegelő árokában (1996). Biharugra: Ugrai-rét, Mezőgyán: Eperjes (1996) kiszáradó magassásrétben. Békéscsaba: Hajlás-erdő (1998) árok szélén.. Az Alföldön ritka. 1670.00 Salix cinerea L. Biharugra: az Erdei-tó melletti levezető csatornában (1990). Biharugra: Ugrai-rét (1996). Békésszentandrás: Furugy-zug (1996). Szabadkígyós: az Apáti út és a Nagy-erdő melletti árokban (1997). Biharugra a Székelyháti-tábla kiszáradó magassásosában, árkok szélén (2000). A lecsapolások után a Dél-Tiszántúlon erősen megritkult. 1679.00 Saggittaria sagittifolia L. Gyomaendrőd: Templom-zug, Peresi-holtág, Szarvas: Halásztelek (1985), a Hármas-Körös menti kubikokban bőven. Vésztő: a Mágoridombnál és Szeghalom: Fok-köznél a Holt-Sebes-Körösben (1992). 1683.00 Stratoides aloides L. Biharugra: Ugrai-rét, a csatornákban, halastavakban bőven (1996). Ritkulóban levő mocsári növény. A Körösök vidékén csak itt él. Irodalmi adata: Vésztő, Iráz- és Kót-puszta (BORBÁS 1880). 1684.00 Hydrocharis morsus-ranae L. Gyomaendrőd: Templom-zug, Peresi-holtág, Szarvas: Szarvasi-Holt-Körös és Halásztelek (1985). A Hármas-Körös menti kubikokban bőven. Szeghalom: Fok-köz és Vésztő: a Holt-Sebes-Körösben (1988-92). Biharugra: Simató-hát, Fertály, Ugrai-rét, Szőr-rétje nádasokban, tavakban, magassásosban, vízlevezető árkokban (1996-97). 1702.00 Zannichellia palustris L. Békéscsaba: az Élővíz-csatornában (1985-92). Irodalmi adata: Szarvas Hármas-Körös (MOLNÁR 1994). 1703.00 Najas marina L. Szarvas: a Szarvasi-Holt-Körösben (1991). 1710.00 Colchicum autumnale L. Szabadkígyós: a Kígyósi-legelön remiz szélén, néhány tő (1985). Doboz: Gerlai-Marói-erdő, ritkás tölgyesben (106A) 300-500 tő, Sarkad: Sarkad-Remetei-erdő (1988-98). Körösnagyharsány: Sovány-hát, 200-300 tő (1989). Körösnagyharsány: Fényes-ér-hát (1992), a Bottyán-csatorna melletti sztyeppréten 400-500 tő. Biharugra: Vaskapu-dűlő, a határsávban 50-100 tő, Geszt: Baglyas 200-300 tő, Biharugra: Ugrai-rét, a nemes nyáras vízállásos részén 300^100 tő (1996). Bélmegyer: Vadasmegyer 200-300 tő (1996). Biharugra: Székelyhátitábía, Béni-gát, rétsztyeppben 300-500 tő (2000). A Dél-Tiszántúlon a biharugrai térség kivételével ritkán előforduló faj. 29