A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Seres István: A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe és a szarvasi vár helyreállításának terve a Rákóczi-szabadságharc idején

Seres István Rác Tököli elfogása a lehető legjobbkor következett be. Három nappal később ugya­nis Rákóczi túlerőben levő csapatai Trencsénnél súlyos vereséget szenvedtek a Heister tábornagy vezette császári csapatoktól. A sarkadiak hőstettéről Rákóczi csak napokkal az trencséni csata után szerzett tudomást, és így az némi gyógyírként szolgálhatott a kuruc vezérkarnak a vereség okozta sokkos hangulatára. Tököli elfogásával ismét felcsillant a remény a rác határőrökkel való megegyezésre. Azonban ha Tököli korábban gondolko­dott is azon, hogy Rákóczi mellé álljon, az újabb kuruc vereség hatására letett szándéká­ról. Rákóczi és tábornokai minden igyekezete ellenére megmaradt a császár hűségén. 85 A rác portyák pedig Tököli fogságba esése után is tovább folytatódtak. Augusztus második felében a felcsapó rácok még Szűcs János kapitány portásait is elfogták, de Sőtér Tamás katonái a „Keres mellett" visszanyerték őket. Igaz, a rácok elmenekültek, és csu­pán néhány lovuk jutott a kurucok zsákmányrészéül. 86 1709. áprilisában ismét csak a szentandrási átkelőt használták fel a rác katonák. Egy Golykó nevű tisztjük vezetésével, aki a híres Péró kapitány veje volt, április 17-én a Horto­bágyra csaptak, elhajtották a debreceni gulyát. 87 Már sikeresen átköltöztek a Körösön, és haza felé tartottak, amikor Kárándy Mihály ezredes lovassága beérte őket. Kárándy ekkor a saját és Sennyei Ferenc lovasezrede, Tardy Ferenc lovasezredének egyik, Félegyházi Pál főstrázsamester vezette százada, valamint a sarkadi hajdúság kísé­retében éppen egy sikeres Maros menti portyáról tért vissza, amikor Szentes és Mind­szent között beérte egy gyalogos posta a rácok hírével. Kárándy a hadak „keményével" rögtön a rácok üldözésére indult, és csak Kovácsházánál hagyta abba az üldözést. Az ül­dözés során a menekülő rácok közül elesett Golykó, egy zászlótartó és 8 közkatona, egy másik zászlótartót egy közlegénnyel pedig elfogtak. A kurucok mintegy 350 marhát sze­reztek vissza, de nem sok köszönet volt benne, mivel a hosszú és kimerítő üldözésben sok lovuk kidőlt. A végén már annyira kimerültek a lovak, hogy némelyik katona már csak gyalog, lovát pihentetve tudott a menekülő rácok után menni. A sikeres hajsza után Kárándy Szentandrásnál ütött tábort, hogy bevárja az üldözésből visszatérő katonáit. Az ezredes nagyra értékelte a rácok fölött aratott győzelmét, elsősorban a rác tiszt megölése miatt. Az egyik katonája pl. azt mondta, hogy Golykó elesése 30 rác katona halálánál is nagyobb örömet jelent neki. Az elfogott rácok szerint pedig soha sem űzték meg őket annyira, hogy Golykó meg ne ölt volna valakit az üldözők között, miként most is megölt egy kuruc katonát, „hegyestőrrel verte által fordultában." A győzelemért azonban nehéz árat kellett fizetniük a kurucoknak. A kegyetlen lovashajsza számos ló éle­tébe került. Még javában írta a jelentését Kárándy, amikor már 40-nél is több kuruc kato­naló elpusztult. Az ezredes szerint annyi kár esett a lovak javában, ami „országos harczon" sem veszett volna el. Már annak is örülne, ha csapatai ló vesztesége 100 alatt maradna, mi­vel még az írás közben is „földhöz üti magát [a ló - S. I.], többször fel nem kél." Benda 1980. 155. Dobozi István Károlyinak. Debrecen, 1708. aug. 24. Balogh 1986. 68. Úgy tűnik, hogy a rác támadás válaszcsapás lehetett egy korábbi kuruc akcióra. Dobozi István ápr. 18-i le­velében azt írta Károlyinak, hogy „az aradi marha helyett mást halytott tegnap a rácság Hortobágy mellől." Balogh 1986. 78. Kárándy Károlyinak. Szent András, 1709. ápr. 21. MOL P 396. KCSL Acta publ. 1. Acta. Rák. Ser. I. 1709 ápr. Fasc. 2. В 29. 254

Next

/
Oldalképek
Tartalom