A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Seres István: A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe és a szarvasi vár helyreállításának terve a Rákóczi-szabadságharc idején

A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe... ratnak a végrehajtásához. Április 26-án a fejedelem írásban is megparancsolta Károlyinak az akció lebonyolítását. Károlyi feladatául tűzte ki, hogy a tiszántúli hadakat összegyűjt­ve, és a váradi ostromzár körül tevékenykedő kurucság egy részét is maga mellé véve, vegye be Gyula és Jenő várakat, tájékozódjon Arad bevételének lehetőségeiről, és állítsa vissza a Tiszántúl megromlott közbiztonságát. Károlyi rögtön megkezdte az előkészüle­teket, tárgyalt a vármegyékkel, Debrecen városával, és intézkedett 6-7000 fős seregének utánpótlásáról is. 39 Május 12-én már Berettyóújfaluban tartózkodott, 40 és az elkövetkező napokban onnan irányította a hadjárat előkészületeit. Időközben május 21-én megszem­lélte a váradi ostromzárat is. 41 Már a szükséges tüzérségi támogatás is megérkezett Szat­már várából, és úgy tűnt, hogy végre megindulhat Gyula felé, amikor egy váratlan ese­mény megzavarta a szándékát. Károlyi előkészületeivel egy időben Rác Tököli az utóbbi idők egyik legnagyobb portyájára készült, és a Maros menti várak helyőrségeiből mintegy 2000 fős katonaságot gyűjtött össze. 42 A seregben szinte minden rác helyőrség képviselte magát, egyedül a jeneiek nem vettek részt az akcióban. 43 1000 katona lovon, 1000 pedig szekerekre ültetve indult el, és még három tábori ágyút is magukkal vittek. A néptelen pusztákon észrevét­lenül átvágva elérték a Köröst, és a szentandrási révnél átkeltek a folyón. Eredeti tervük szerint a hajdúvárosok felé mentek volna, Szoboszló tájékára, útközben azonban arról értesültek, hogy Károlyi nagyszámú magyar katonasággal a Berettyó mellett tartózkodik, ezért beérték az útbaeső Kunhegyes lerohanásával. A rácok május 24-én támadták meg a várost, a lakosság ingóságait szekerekre dobálták, a házaikat felgyújtották, majd az elfo­gott kunhegyesieket magukkal hurcolva, marháikat, juhaikat terelgetve visszavonultak a Körös felé. A rác támadásról értesült Károlyi is, és a mellette levő 33 zászlónyi lovassá­got küldte a rácok ellen Boné András és Nyíri András ezereskapitányok vezetésével. A kuruc lovasság Törökszentmiklós közelében érte utol a zsákmányukkal a Körös felé ipar­kodó rácokat, és megszorította őket. A rácok rögtön összefűzték szekereiket és elsáncol­ták magukat. Mivel gyalogság nem állt Bónéék rendelkezésére, nem tudtak hozzálátni a szekérvár módszeres ostromához. Csak tartóztatni tudták lovasságukkal a rácokat, akik szekereik biztos fedezékéből sikeresen védekeztek a kurucok rohamai ellen. Három Thaly 1880. 8-9. Bánkúti 1976. 252. Thaly 1880. 12. L. az elfogott rác foglyok vallomását Bánkúti 1976. 256-258. Ezzel ellentétben Thaly a portyázó rácok szá­mát „harmadfélezerre," azaz 2500-ra tette. Thaly 1880. 13. Egy elfogott rác katona vallomása szerint Pécs, Nagylak, Csanád, Pécske, Sólymos, Szemlak, Glogovicz, Csicsir, Manterlok és Pavlics katonasága csatlakozott az aradi rácokhoz. A felsorolt települések egytől-egyig a Maros mentén találhatók, kivéve Pécset, amelyet Bánkúti a török területen (a későbbi Torontál megyében) található Újpéccsel azonosított. Bánkúti 1976. 257. Bár Károlyi 1704. nov. 14-i jelentéséből kiderül, hogy a rác portyákhoz a török területen élő rácok is szívesen csatlakoztak, mégsem tartom valószínűnek, hogy a vallomásban emlegetett Pécs ezzel a távoli helységgel lenne azonos. Talán egy kisebb s azóta elpusztult Ma­ros menti településről lehet szó. Thaly szerint a Maros menti helységeken kívül még a világosvári és a gyu­lai rácok is részt vettek a támadásban. (Thaly 1880. 13.) Erre azonban nem találtam bizonyítékot. Gyula őr­sége a függetlenségi harc elején végrehajtott rác kicsapások után, úgy tűnik, fokozatosan védekező harcra rendezkedett be. Ebben közrejátszhatott a fokozott kuruc fenyegetettség és a Maros menti határőrvidék többi településétől való jelentős távolság is. A gyulai rácok száma egyébként sem lehetett jelentős a szabadságharc éveiben, sőt 1706 őszén még Orbán István kapitányt is Szegedre rendelték közülük. Pest-Pilis-Solt I. 390., I. még: Kecskemét II. 46. is. 245

Next

/
Oldalképek
Tartalom