A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Seres István: A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe és a szarvasi vár helyreállításának terve a Rákóczi-szabadságharc idején

A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe... hogy a „Muharron telekje az Szt. Andrási itatóig és Siratószeg" amit az öcsödiek a túriak ellenére halásznak a Káka szeg elejéig, mindig igaz túri határ volt.

9 A két szövegből arra következtethetünk, hogy az említett rév vagy itató a mai Békésszentandrás Öcsöd felöli határán fekvő Sirató (a szövegben Siratószeg) nevű határrészén volt, és a helybeliek szerint a (Holt-) Körös kis-siratói szakaszán levő Bozóki átjáró nevű gázlóval lehetett azonos. A Körös szabályozása előtt, ezen a gázlón lovas kocsikkal is át lehetett kelni, még komp sem kellett hozzá. Sőt, ha nyáron leapadt a Körös, a parasztemberek még felgyűrt gatyaszárral is átgázolhattak rajta.

10 A szarvasi palánk helyreállításának terve először 1702-ben, a határőrterületek megszervezésekor merült fel. A haditanácshoz benyújtott 1702. október 24-i tervezet szerint 16 helységben 1965 fős rác őrséget kívántak a Maros menti határőrvidékre telepíteni. A felsorolt 16 helység között találjuk Szarvast is, ahová az előzetes tervek szerint egy kapitány, 75 lovas és 50 gyalogos katona, a tisztekkel együtt összesen 137 fős őrség került volna." A legtöbb katonát, szám szerint 373 főt a német őrséggel is ellátott Aradra kívánták helyezni. Pécskára és Nagylakra 215-215 ment volna, a többi helység katonasága pedig 29-137 fő között váltakozott volna. Az, hogy Szarvast végül nem építették meg, valószínűleg a határőrvidék többi helyőrségétől való nagy távolsága miatt történt. Erre enged következtetni az is, hogy egy 1702. augusztus 14-i felterjesztés még a Marostól szintén távolabb fekvő Gyula, Jenő és Világosvár rác őrségei sorsában is bizonytalan volt.

12 A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor azonban hamarosan beigazolódott Szarvas környékének stratégiai fontossága. Globitz ezredes, szegedi császári parancsnok már rögtön a függetlenségi harc megindulásakor szorgalmazta a Körös vidékének fokozott ellenőrzését, tartva a Nagykunságban és Heves megyében felbukkanó kurucok átcsapásától, ill. a környékbeli helységek „rebellálásától". Globitz már 1703. június 6-án elhatározta, hogy a Csongrád megyei Szentesen és Mindszenten 2-2 katonát helyez el az úton járó gyanús emberek feltartóztatására és elfogására. Hasonló elővigyázatossági intézkedéseket kívánt bevezetni Vásárhelyen, Csongrádon, Tiszakürtön és a többi környékbeli településen is.

13 Július 27-én Baiz János Kristófot, Schlick tábornagy csongrádi uradalma provizorán keresztül utasította Watters szolnoki parancsnokot, hogy ha még vannak Szolnokon magyar huszárok, küldjön ki közülük néhány száz embert a Tisza túlpartjára járőrözni. A huszárok, passzussal ellátva egészen a szegedi rác granicsárokig nyomuljanak. A Marosnál még rendelkezésre álló könnyűlovasságot Globitz el fogja indítani, hogy Szarvasnál átkelve a Körösön, menjenek Túr felé, és csatlakozzanak az a tájékon levőkhöz.

14 Augusztus l-jén már arról írt, hogy elrendelte a szegedi magyar huszároknak és Ivicza zsablyai rác hadnagy 30 lovasának Csongrádra küldését, hogy ott vagy Szentes felé a Kurcaréten tábort ütve, cirkáljanak a Tisza két partján és a Körös mentén.

15 Augusztus 8-án Pap György szegedi rác hadnagynak parancsolta meg, hogy Kürtön, vagy ahol még közelebb a Tiszához és a Köröshöz emelkedés van, nappali őrséget tartson, amely éjjel ismét vissza9 Haan-Zsilinszky 1877. 257-260. „Határról való Inquisitio Békésmegye és Túr között 1722-ben." 10 Laczkó József békésszentandrási helytörténész szíves közlése. " hányi 258-259. 12 hányi 250. 13 Esze 1980. 641. 14 Uo. 651. Az eredeti levélben „Túra" szerepel, a szövegből azonban egyértelmű, hogy Mezőtúrról van szó. 15 Uo. 653. 241