A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Szendrei Eszter: Társadalomnéprajzi adatok Méhkerékről

Társadalomnéprajzi adatok Méhkerékről 1. kép. A görögkeleti templom belseje (dr. Dankó Imre felvétele, 1964) 2,5%-a a református és 1%-a a római katolikus felekezethez.

9 Az elemi iskola a görögkeleti egyház, azaz a helyi templom égisze alatt működött. A háborús éveket követően már a baptista és az evangélikus vallás hívei is megjelentek a falu társadalmában, bár igen csekély számban. 1937-ben a megszámlált 2263 lakosból 2116 román, 135 magyar és 10 szlovák volt; közülük 2015 tartozott a görögkeleti egyházhoz. A száz főnél kevesebbet számláló református és római katolikus vallású lakos mellett három görögkatolikus és tizenkét evangélikus hitű méhkeréki jelenlétét is regisztrálták. 10 Számszerűen ugyan csekély volt a baptisták jelenléte, a falu közvéleményét mégis erősen foglalkoztatta a kis létszáma miatt szektának tűnő vallási csoport. Meg kell jegyeznünk, hogy a baptista vallás hívei hazánkban 1905-től tömörültek egyházi közösségbe, addig szektaként működtek, és így is tartották számon ezt a kelet-magyarországi magyar és román parasztság körében igen népszerű mozgalmat. „Az én nagyapám is áttért. Kezdetben még csak házaknál gyűltek össze, később lett külön imaházuk. A nagyapám gyerekei közül egyedül az én apám nem vállalta a baptista vallást, így én ortodox vagyok. " E mozgalom fellépése jelentősen közrejátszott abban, hogy Méhkeréken a lokális endogámia mellett immár a vallási endogámia is súlyt kapjon. Jóllehet a görögkeleti vallás primátusa napjainkig jellemző és összetartó erő a román lakosság körében, a nyolcvanas évektől főleg a vegyesházasságok révén a római katolikus és a református felekezetű lakosok is egyenrangú tagjai a falu társadalmának. 9 Zsúpos Zoltán, 1988. Erkel Ferenc Múzeum Román Nemzetiségi Általános Adattára 609-88.4.1. ü Radenich György szerk. é.n. II. kötet 29.1. 1 Nadányi Zoltán szerk. 1938. 497.1. 131