A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)

A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez kel elősegítették a szervezeti élet fenntartását a gyűléstilalmakkal nehezített időszakokban is. Szeghalmon a párttevékenység Tildy Zoltán leköltözése után élénkült meg, s lett a község a pártnak nemcsak megyei, de országos szinten is egyik központja. Kitűntek aktív politikai tevékenységükkel a mezöberényi program alkotói, mindenekelőtt Bartolf Márton és Filó Sámuel. Ilyen egyéniség volt Békéscsabán Gyöngyösi János, aki publicisztikai tevékenységével és a vármegyei törvényhatósági bizottságban az ellenzék összefogásával tűnt ki. De ide sorolhatjuk B.Szabó Istvánt is, aki később egyre nagyobb tekintélyre tett szert a pártban. A megfelelő vezető hiánya elősegíthette a hatósági szervek nyomása, a gyüléstilalmak közepette a pártélet elsorvadását, mint azt a legjobban Szeghalom esete mutatja. Az 1933. július 16-án Szeghalmon megtartott pártértekezletnek célja, hogy "a két évvel ezelőtt megalakult, de működést ki nem fejtett kisgazdapártot életre hívja és a következő szervezkedést a közönségnek tudomására hozzák.

39 Szeghalmon a pártélet annyira gyenge volt, hogy szeptember 10-én a szeghalmi szervezet újbóli megalakítására került sor. A forrásokból úgy tűnik, Gyulán is hasonló mérvű visszaeséssel kell számolnunk. Itt augusztus 6-án bontott ismét zászlót a párt.

40 A Kisgazdapárt szervező és agitációs munkája 1933 nyarán és őszén öltött ismét nagyobb méretet. Az ekkor rendezett gyűléseket a szociáldemokrata vezetők is fokozott figyelemmel kísérték. Már július 11-ike, a február 6-án elrendelt gyűléstilalom feloldása előtt nem sokkal tartottak 100-200 főnyi gyűléseket. A gyűlések célja a Kisgazdapárt politikájának népszerűsítése, a pártélet fellendítése volt. Az 1933. június 25-én, Orosházán tartott gyűlésnek Ravasz Antal, a párt helyi ügyvezetője szerint "legfontosabb célja ... hogy felébressze az emberekben a politikai öntudatot." Filó Sámuel szavaiban a helyi szervezet támogatását kérte: "Három éve próbálkoznak Orosházán a szervezkedéssel, de ezideig eredménytelenül, a jövőben hathatósabb támogatásra lesz szükség." Július 9-én az orosházi járásban Csorváson és Gerendáson, a szeghalmi járásban Füzesgyarmaton és Vésztőn tartottak gyűléseket. Az orosháziban dr. Forray Lajos megyei pártigazgató, Vandlik Mátyás, Saguly János a megyei pártszervezet titkára mondott mindkét helységben beszédet, a szeghalmi járásban Tildy Zoltán, Füzesgyarmaton Gocsári Ferenc, Czeglédi Imre, Diószegi Márton, Vésztőn Gönczy Béla, Kis Gergely, Pardi Sándor megyei választmányi tagok. Csorváson a gyűlésen "nagyobbrészt vagyontalan földmunkás emberek vettek részt és azon jelen voltak a szociáldemokrata párt csorvási vezetősége is teljes számban"-jelentette a járás főszolgabírója. A beszédekben a szónokok körvonalazták a párt programjának egy-egy részét. Orosházán Filó Sámuel szerint: a párt programja "agrárdemokrácia, a kereset arányos elosztása." Ugyanő a papi birtokok felosztásának útján demokratikus földreformot kívánt. Máshol a szónokok csak "igazságos földreformról" beszéltek. Követelték a titkos választójogot, hogy minél nagyobb arányban részt vehessenek a parlamentben, továbbá a gazdaadósságok rendezését, a mezőgazdaságot védő vámpolitikát.Támadták a kartelleket, az BML Főisp. ir. A szeghalmi járás főszolgabírójának jelentése dr. Temesváry Imre országgyűlési képviselő beszámolóiról. 1509/1933. Magyar Alföld, 1933. július 13. Pártelnök: Metz József, alelnökök: dr Schriffert Ferenc és Tar Józsefjegyző: dr. Japport Márton, helyettes jegyző Monori Mihály. Az újság szerint még két alelnöki és a párttitkári poszt később került betöltésre. BML Főisp. ir. A szeghalmi Független Kisgazdapárt gyűlése. 1509/1933. BML Főisp. ir.Az orosházi járás főszolgabírójának jelentése. 1509/1933. 343