A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)

KocsorJános A mozgalom egységének megteremtése után szeptembertől gyorsan haladt előre az új párt szervezése. Az országos zászlóbontást megelőzve 1930. szeptember 21-én megala­kították az FKgP békési csoportját, mely feladatul kapta az országos nagygyűlés előké­szítését. Az alakuló ülésen a résztvevők nagy részét a birtokos parasztok mellett a föld­munkások adták. A szónokok közül Bartolf Mártont érdemes idézni, mivel beszéde jól példázza a kormánnyal szembeni magatartásuk megváltozását, rávilágít annak okára, s ar­ra, hogy miképp képzelték el a kibontakozás felé vezető utat. "Bajainkat feltártuk, de se­gítség nem jött, sőt a viszonyok egyre jobban elmérgesedtek. Nincs más választás szá­munkra, mint még erőteljesebben folytassuk a megkezdett munkát, hogy lassanként fel­készülhessünk a következő választásokra és olyanokat küldjünk be érdekeink védelmére, akikhez a falu népe bizalommal lehet még"- mondotta. 11 A gyűlés záróaktusaként megválasztották a - feltűnően nagy számú -vezetőséget. El­nök Megyeri Sándor, több mint 600 holdas nagygazda, társelnök Kiss M. Lajos lett. 16 alelnökötjegyzőket, titkárokat, végrehajtóbizottságot választottak, valamint 120 tagú vá­lasztmányt. 1 Ilyen előzmények után került sor a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt zászlóbontására 1930. október 12-én. A délelőtt folyamán előzőleg megalakították a Békés megyei szervezetet, melynek elnöke Bartolf Márton lett. Az országos nagygyűlés délután két órakor kezdődött a községháza udvarán, több ezer fő résztvételével. Mező­berényből mintegy hatvan kocsi szállította át az érdeklődőket, de távoli vidékekről is el­jöttek. Az ünnepi szónok a párt elnöki posztjára előzetesen felkért nagyigmándi kisgazda, felsőházi tag, Szijj Bálint lett volna, de ő egy kisebb balesete miatt nem lehetett jelen. Üzenetét Bartolf Márton olvasta fel. A többi szónok Nagy Ferenc, Filó Sámuel, Tildy Zoltán volt. A szónokok elsősorban a szervezkedés jelentőségét hangsúlyozták. Nagy Ferenc töb­bek között a párt "függetlenségéről", vagyis jobbra és balra való el nem kötelezettségéről szólt, Tildy az "igazi" parlament hiányáról. A beszédek feltűnő közös vonása, hogy vala­milyen módon mindegyik igyekezett a kisgazdaszervezkedésnek a szélsőség- elsősorban kommunistaellenességét hangsúlyozni. Szijj Bálint - egyébként a birtokos parasztság sze­repét eltúlzó - megállapítása szerint: "...a kisgazdatársadalom érzi azt, hogy ez a réteg az a védőgát, amelyen a bolsevista mozgolódások mindig hajótörést fognak szenvedni..." Nagy Ferenc a földmunkásokról szólva kijelentette, hogy kisgazdát kell csinálni belőlük, "de nem úgy, hogy most már neki a lánccal a nagybirtoknak", majd később felszólította ezt a réteget, hogy " ne engedjék magukat nemzetbontó szélsőséges irányzatok szekere elé fogni." Mintegy feleletként Filó Sámuel földmunkásköri elnök a nevükben fogadal­mat tett: " a magyar társadalomnak ez a rétege soha sem fog eltántorodni a hazafias esz­métől". Tildy Zoltán szerint a kisgazdák a válság közepette nem úgy jelentkeznek a poli­tikai életben, "mint lázadó vád, hanem éppen most, amikor egy szörnyű tragédia után, legnehezebb idők jöttek el, kér részt az ország megtartásának munkájából" 13 A szónokoknak a "lázító" szélsőségektől, a "nemzetietlen" munkásmozgalomtól való egymást követő nyomatékos elhatárolódása, azzal való szembefordulása nemcsak a je­lenlévőknek szólhatott. Időben nem voltak messze az 1930. szeptember 1-én lezajlott bu­" A gyűlés lefolyásáról lásd: Békési Hírlap, 1930. szeptember 28.; Magyarföld, 1930. szeptember 28. 12 Alelnökök lettek: Z. Bereczki Gábor, V. Balogh Gábor, Cs. Szathmári Gábor, B. Hídvégi Imre, B. Kovács Gábor, Sitkei János, Szántó János, Cs. Varga András, K. Szabó Sándor, Domokos István, Balogh László, Ba­kos Gábor, Szabó László, Hidvégi István, Sajti János és Varga János. Békési Hírlap, 1930. szeptember 28. 13 Békési Hírlap, 1930. október 19.; Alföldi Függetlenség, 1930. október 19. 334

Next

/
Oldalképek
Tartalom