A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)

A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez A mezőberényi kezdeményezők érdeme, hogy megyénk, közelebbről a békési járás, élenjáró szerepre tett szert az országos kisgazdamozgalomban. A programot először az Alföldi Függetlenség című helyi lap 1930. január 5-i száma közölte, innen átvette A Föld című budapesti újság, országosan is ismertté téve. Ennek köszönhetően a mezőberényieket meghívták a dunántúli Felsőnyékre, az ország különböző kisgazda csoportosulásainak összefogása, a pártalapítás előkészítése céljából január 20-23-án tartandó kisgazdakongresszusra. Előzőleg Bartolf Márton január 19-én ismertette a programot Békésen a helyi kisgazdakörben, amely azután kimondta az országos mozgalomhoz való csatlakozást. A felsőnyéki gazdakongresszuson - melyen a békési járásból tizenketten vettek részt - a mezőberényi tervezetet Schultz Mihály terjesztette elő, "amit a tömeg harsogva éljenzett és teljes egészében el is fogadta." A szentgáli és a mezőberényi program és a felsőnyékiek által összeállított tervezet alapján egységes platformot dolgoztak ki. Még ugyanebben a hónapban a mozgalom két országos hírű vezetője, Nagy Ferenc és Tildy Zoltán Mezőberénybe jött, ahol megvitatták az egységesített terveket és követeléseket. Országos pártpropaganda indítását határozták el, melynek irányításával Tildy Zoltánt bízták meg.

8 Felsőnyék után a pártalapítás felé vezető út következő kiemelkedő állomása a budapesti Sylvester Nyomdában 1930. márciusában tartott értekezlet volt, ahol ideiglenes szervezőbizottságot hoztak létre. Ügyvezetőjének Bartolf Mártont választották meg egyéni érdemeinek elismerésén túl minden bizonnyal a mezőberényi szervezkedés elismeréseként is. Az irányító szervezet megalakítása után az ország több pontján mozdultak meg a kisgazdák. Megyénkben a Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének 1930. március 30-án Mezőberényben tartott éves közgyűlésén a jelenlévő egységes pártiak minden igyekezete ellenére élesen bírálták a kormány politikáját. Követeléseik új elemet nem tartalmaztak, de a gyűlés izzó hangulata jelezte a kormány iránti türelmük fogytát. Nagy jelentőségű alapszabálymódosítást fogadtak el, mely szerint a jövőben nemcsak gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, hanem a politikai szervezkedést is programjukba iktatják, és tagjaik sorába ezután földmunkásokat is felvesznek.

9 1930 tavaszán-nyarán a mérsékelt szárny vezetői előtt is egyre nyilvánvalóvábbá vált, hogy kívánságaik teljesítését a kormánytól hiába várják, egyedül saját erejükre támaszkodhatnak. Ösztönzőleg hatott az országos pártalapításra a Bihar megyeiek példája is. Erőteljesebb szervezőmunkájuk eredményeként az 1930. június 29-ére összehívott derecskéi nagygyűlésükön - melyen Nagy Ferenc, Tildy Zoltán, valamint több vármegyéből jött küldött mellett ott voltak a mezőberényiek is - kimondták a Kisgazdapárt megalakulását. Kidolgozott program híján azonban Szabó Pálék nem állhattak egy országos szervezkedés élére. Ahogy a mozgalom mérsékelt szárnya lassan feladta a kormány iránti illúzióit, a bihariak is feladták önállóságukat, s elfogadták az előbbiek vezetését. 7 Békési Hírlap, 1930. január 26. A felsőnyéki kongresszusról: Vida, 1967.79-80. Továbbá: Tóth, 1982.41. x Pártunk harca a demokráciáért. (A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt története) Szerk.: dr. Dömötör László, Szilágyi István. (1947) 18.; Vörös Vince emlékiratai, 13. 9 Békési Hírlap, 1930. április 2. 10 Vida István, 1967. 82.; Tóth Gábor, 1982. 42.; Vida István, 1986; Szabó Pál: Nyugatalan élet. 168-169. Megemlítjük, hogy a szakirodalom az országos zászlóbontást siettető tényezők között az agrárválság elmélyülésén kívül számon tartja még az MSzDP agrárprogramjának elfogadását 1930 szeptemberében, az országgyűlési választások közeledtét is. Vida, 1967.; Tóth Gábor, 1982. 333