A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Szatmári Imre: A középkori Csorvás és temploma
A középkori Csorvás és temploma km-re, a korábbi Sztojanovics-major (akkor Vörös Október Tsz) környezetében. " Területén Árpád-kori és késő középkori falunyomokat figyeltek meg, de a templom helyét nem sikerült meghatározniuk. 54 Azóta a Csorvás helytörténetével behatóan foglalkozó Zalai György - tisztán a történeti adatokból kiindulva - arra a következtetésre jutott, hogy a település 1552-ben említett templomát valószínűleg a tatárjáráskor elpusztult régi Csorvás templomának helyén, minden bizonnyal Ábránffy Sebestyén építtette, a XVXVI. század fordulója előtti években. 55 Az elpusztult középkori falu területéről igen sok régészeti lelet került már elő. 56 Az egyik ilyen lelet 1962-ben nagyobb mennyiségű ezüstpénzből állt, amelyek között nagyrészt XV-XVI. századi erdélyi és lengyel érmek voltak. Az erről beszámoló újsághír szerint a pénzek egy részét széthordták a megtalálók, más része viszont az orosházi múzeumba került. 57 A múzeum nyilvántartásában azonban nincs erre utaló adat. Kovalovszki Júlia az 1965-ben megjelent tanulmányában az újságcikkre hivatkozva még megemlítette, hogy a két-háromezer darab, XVI. századi ezüstpénz egy edényben került elő. 58 1974-ben egy újabb éremleletet forgatott ki az eke a megszűnt falu területén. A cserépedényben elrejtett, XVI. századi magyar, cseh, porosz, lengyel, litván pénzek (tallérok, garasok, dénárok) közül több százat a Magyar Nemzeti Múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteménye számára is sikerült megszerezni. A legkésőbbi veret 1593-ból való. 59 Ez utóbbi éremleletnek a pontos helyét is ismerjük (5. kép), de itt szondázó ásatásra még nem került sor. A helybeli lakosok emlékezete az előző két éremleleten kívül még három hasonló leletet tart számon. Az egyiket Kis Béla találta 1946-ban, szintén cserépedényben, az 1974-ben előkerült éremlelet helyétől kb. 200 méterre északnyugatra, egy kisebb homokbánya környékén. A másik éremlelet az 1974. évi lelet helyétől kb. 400 méterre délnyugatra, a Búzás-tanyán látott napvilágot, ugyancsak 1946 táján, szintén cserépedényben. 60 A harmadik éremleletet a Medgyesi gyerekek találták 1956 körül a Medgyesi-tanyán, három korsóban, az 1974. évi lelet helyétől kb. 750 méterre délkeletA major illetve a Tsz tehenészete a település belterületének nyugati széle és az Orosházára vezető 47. sz. főút északnyugati szögletében ma is megtalálható. Kovalovszki 1965. 178. (17. számú régészeti lelőhely). Zalai 1995. 5, 7-8. Nem ide köthető viszont a Duna-Tisza közén előkerült csorvai füstölő, amelyet Dávid Katalin munkája pontatlanul említ csorvási leletnek. Vö.: Reizner János: A szeged-csorvai Árpádkori füstölő (thuribulum). Axch. Ért. XV (1895) 361-365., Entz Géza: A szeged-csorvai bronz tömjénező. Művészettörténeti Értesítő IV (1957) 11-16., Dávid Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográfiája. Budapest, 1974. 20-21. Orosházi Hírlap VII. évf. 69. szám, 1962. október 9-e, 8. oldal. Kovalovszki 1965. 178. МММ irattára 11/40/1974, 22/1974, 22/89/1974. iktató számú iratok, Szabó János József jelentései: МММ Rég. Ad. 1234/1975., Rég. Füz. Ser. I. 28 (1975) 116., Szabó 1974. 1-2., Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem 1591. évi ezüsttallérja: МММ éremtára, ltsz. 74.8., a leltározatlan érmek szintén а МММ éremtárában (1. МММ irattára 10/78/91. iktató számú iratot is). Vö. még: G. I.: Éremleletek. Numizmatikai Közlöny LXXX-LXXXI. 1981-1982. (1983) 149-150. Pados Pál (szül. 1921) Csorvás, Szántó Kovács János u. 13. sz. alatti lakos szóbeli közlése, 1996. Az egyes adatok között átfedés is elképzelhető, hiszen az 1962. évi újsághír szerint az egyik találó neve szintén Kiss Béla volt. Juhász Kálmán (szül. 1947) Csorvás, Rákóczi u. 58. sz. alatti lakos szóbeli közlése, 1997. Emlékezete szerint az érmek az orosházi múzeumba kerültek, de ott jelenleg semmilyen adat nem utal erre. 89
