A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szendrei Eszter: Sarkadi hiedelmek

Szendrei Eszter rontás." Elhívták a rontót, aki elvitte a gyerek álmát. Akkor az megvizezte a kombinéját, és azzal végigdörzsölte a gyerek arcát. " "Én, mikor kicsi voltam egyszer nagyon megijedtem. Nem tudtak mit csinálni velem. Volt egy olyan asszony, aki tudott ráolvasni. Édesanyám ahhoz vitt el. Az asszony leült. Az ölébe kellett hajtani a fejemet, ő meg közben mormolt valamit nagyon halkan, csak magának, nem lehetett érteni. Közben mindig tapogatta, nyomkodta a fejemet. Utána jobban lettem."

43 "Ha a hasa fájt a gyereknek, vagy megijedt, akkor ráolvastak. Anyám is olvasott ránk, de csak a saját gyerekeire. Az ölébe fektette a kicsit, rátette a gyerek mellére a kezét, és halkan mormolta magában a Miatyánkot. Azt visszafelé kellett elmondani. Meg volt szabva, hogy hányszor. Hátulról kellett kezdeni az imát, és a szavakat is visszafelé kellett mondani."

44 A gyermek rontásánál is gyakoribb volt a tehén rontása, hasznának elvitele. A gazdasszonyok úgy védekeztek a rontás ellen, hogy amikor kimérték a tejet, csipetnyi sót dobtak bele. "De úgy is volt, hogy felfogta a pendelyét és azon szűrte át a tejet." 5 Aki nem akart rontás gyanújába keveredni, mielőtt elvitte a tejet a gazdától, pár cseppet viszszaöntött a sajtárba. Rontásra gyanakodtak, ha elapadt a tej, vagy véressé vált. "Akinek meg akarták rontani a tehenét, attól vettek tejet. Hazavitték, és a tetejét késsel elvágták (a kést meghúzták a tejben). Attól fogva véres tejet adott a tehén."

46 Míg kisgyermekről a rontást csak a rontó, illetve ruhadarabja, szőrszála, haja tudta elhárítani, addig a megrontott tehenet más személy is meggyógyíthatta. "Ha véres volt a tej, akkor a tehénre kellett teríteni annak az embernek a kabátját, aki legöregebb volt a családban. Akkor aztán villanyéllel jól elverték a szerencsétlen jószágot, mert azt gondolták, hogy az a rontónak fáj."

47 "Ha meg akarták tudni, ki a rontó, ki kellett tenni a fogasboronát az istálló ajtajába. Alá kellett ülni a boronának. Éjfélkor a kutya vagy macska képibe jelent meg a rontó, de aki a borona alatt ült, az felismerte emberi alakjában".

48 "Hízó Julis néni értett a tehéngyógyításhoz. Mikor megrontották a tehenünket, Julis néni bement az istállóba, kért búzát, kinyitotta a tehén száját, de azt nem nézhettük, mit csinált vagy mit mondott. Édesanyámnak azt mondta, hogy mostmár jól zárja be az ajtót, mert jelentkezni fog a rontó. Másnap reggel Tóth Andrásné már korán reggel zörgetett - ő ártott a tehenünknek. Aztán visszajött a teje."

49 Hasonlóan a rontott gyermek gyógyításához, a tehénről elhárítandó rontás cselekményében is szerepe volt az analógiának. "Ha megrontották a tehenet, be kellett zárni az istálló ajtaját, és a gazdának le kellett vágnia egy darabot a tehén farkából. Azt a küszöbre tette és baltával ütötte-verte, mert akkor annyira szenvedett a rontó, hogy visszavette a rontást a jószágról." "Hétlyukú patkót kellett az istálló ajtajára verni, akkor megpatkolódott a rontó."' "Úgy lehetett a rontást elűzni, hogy meg kellett tudni, ki ártott. Akkor szereztek egy darabot az ingéből, 41 Vass, lásd: 28.sz.j. 42 Horváth Albertné Tóth Magdolna sarkadi lakos adatközlése. Sz.: 1930. református vallású A

* Nagyné, lásd. 26. sz.j. 44 Öri Gáborné Tóth Eszter sarkadi lakos adatközlése. Sz.: 1922. református vallású 45 Jámbor Ferencné Bende Erzsébet sarkadi lakos adatközlése. Sz.: 1921. református vallású 46 Jámborné, lásd: 45. sz.j. 47 Pataki, lásd: 15.sz.j. 4X Pataki, lásd: 15.sz.j. 44 Vargáné, lásd: 20. sz.j. 50 Törökné, lásd: lO.sz.j. 51 Öriné, lásd: 44. sz.j. 222