A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szendrei Eszter: Sarkadi hiedelmek

Sarkadi hiedelmek Az évszakok váltakozása, az időjárásban várható fordulat kiolvasható volt az égitestek állásából, az állatok viselkedéséből. Az égitestek közül leginkább a Nap és a Göncöl szekér voltak tájékozódási pontjaik. "Éjfélig a Göncöl rúdja felfelé áll, éjfél elmúltával lefelé fordul."

9 "Éjfélkor van fent a Fiastyúk. Három óra tájban lemegy a Göncöl. Akkor jön fel a Hajnalcsillag."

10 Szeptemberben, kóróvágás idején már hidegek az éjszakák, "ilyenkor a Fiastyúk már rúgkapálja az emberről a takarót."

11 "Ha a Hold sarka csüngőre áll, eső lesz. Újholdkor esős idő várható, megfordul az időjárás."

12 "Ha veresbe megy le a Nap, szél lesz. Ha a Nap felleggel megy le, borulás következik."

1

" "Alkonyatkor - szárazság idején - nagyapámék figyelték, hogy látszik-e vaknap. Mert ha az látszott, akkor három napra megjött az eső. A vaknap akkor látszik, amikor már lemegy a Nap - a sugarait ellepi a felleg - és ettől az igazi Naptól oldalra látszik egy ugyanolyan másik nap, de az nagyon homályos."

14 "Ha három napon át délről fú a szél, eső lesz. Ha borús időben három napig északról fú, akkor a negyedikre kitisztul."

15 Szent Mihály éjjelén a gazdák megtudhatták, milyen tél várható. "Ha fejjel északnak volt a jószág, gyenge tél jött. De ha farral feküdt északnak, nagy tél következett."

16 "Volt, hogy nyáron a legelőn behúzódtak éjjel vagy hajnaltájt az állatok a szín alá. Abból lehetett tudni, hogy hidegebb lesz az idő." "Ha a fecske alacsonyan száll, vihar lesz; ha magasan, javul az idő. Amikor a varjak köröket írnak a levegőben, jelzik a időt."

18 A sarkadi szájhagyomány a magyar hitvilág hiedelemalakjairól igen kevés emléket őriz. A récens anyagban a táltos és a boszorkány alakja él. A rontó, gyógyító, valamint egyéb mágikus eljárások is jórészt a boszorkány tevékenységével függenek össze. A pogány hitvilágba visszamutató alakja a magyar nép vallásos képzetének a táltos. Tulajdonságai, képességei sok rokon vonást mutatnak a pogány kor sámánjáéval. A táltos természetfeletti erejű személy, aki képességét a természetfeletti lényektől kapja. Vizsgált településünkön a táltos alakjához fűződő tulajdonságok, tevékenységek erősen megkopva élnek az emlékezetben. A sarkadiak szerint táltossá lett az a gyermek, aki foggal született. Érdekes, hogy a hat ujjal született csecsemőt nem tekintették táltosgyereknek. A táltosgyerek felcseperedve szűkszavú, visszahúzódó, a játékban, szórakozásban részt nem vevő fiúvá vált. A sarkadi táltos rohant a viharral, ha megéhezett, megszomjazott, faluszéli házakban, pásztorszállásokon pihent meg és tejet kért. Az emberek teljesítették kívánságát - ellenkező esetben a táltos vihart, jégverést hozott rájuk. Jóllehet ezek a tulajdonságok és képességek több ponton összemosódnak a garabonciás alakjával, Sarkadon ezt az elnevezést nem használták. A récens anyagban nem találunk utalást a "sámánbetegségre" /epilepsziás és hisztériás rohamok, ájulások, vizionálás/, sem a feldarabolásra /melyek célja a fölös csont megtalálása/, ugyancsak hiányzik az "elhívás" motívuma, valamint az állatalakban való viaskodás is. A sarkadi táltos természetfeletti ereje kizárólag az időjárás befolyásolására, nevezetesen a vihartámasztás képességére korlátozódott. 9 Kölüs Imre sarkadi lakos adatközlése. Sz.: 1919. református vallású 10 Török Lajosné sarkadi lakos adatközlése. Sz.: Kiss Julianna, 1918. református vallású 11 Törökné, lásd: lO.sz.j. 12 Kölüs, lásd: 9.sz.j. " Kölüs, lásd: 9.sz.j. 14 Törökné, lásd: lO.sz.j. 15 Pataki János sarkadi lakos adatközlése. Sz: 1908. református vallású 16 Törökné, lásd: lO.sz.j. 17 Törökné, lásd: lO.sz.j. 1X Pataki, lásd: 15.sz.j. 217