A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)
Kocsor János Mezőherényi program néven ismertté vált tervezetük Nagyatádi Szabó István politikai hagyatékának felelevenítése, szellemi elődként ennek megfelelően - a 48-as függetlenségi örökségből adódóan a jobbágyfelszabadító Kossuth Lajos mellett - a halott kisgazdavezért jelölték meg. Helyenként csaknem szószerint megismételték pártjának 1909-es szentgáli, valamint 1910-ben közétett programját. 6 Bevezetője rávilágít mindazokra az okokra, amelyek a kisgazdamozgalom kialakulásához vezettek: értekezletük "... látva a lecsonkított és életfeltételeitől megfosztott ország súlyos gazdasági vergődését, a falu népének elviselhetetlen terheit és ennek folytán az egyre fokozódó elkeseredést, látva továbbá az általános munkanélküliséget, mely a szegényebb néposztályt már-már újra a legszélsőségesebb irányzatokba hajtja..." határozta el a szervezkedést. Az indító okok tehát: a válsággal növekvő gazdasági terhek, az általános elégedetlenség, a fokozódó társadalmi feszültség, ezzel együtt a "szegényebb néposztályok" radikalizálódásától való félelem. A programalkotók kerülni igyekeztek a kormánypárttal való nyílt szakítást. (Holott, mint láttuk, egyik szerzője, Bartolf Márton is az önálló párt hiányában látta a gazdatársadalom politikai mellőzöttségének okát.) Az érdekérvényesítés eszközéül szolgáló politikai szervezeti formát "egy erőteljes" mozgalomban határozták meg, melynek célja a "falu népét" egy táborba tömöríteni, " hogy a kormányzatnak a fenyegető gazdasági katasztrófa elhárításában segítségére lehessen...". A konkrét követelések ismeretében könynyü belátni, hogy azok jórészének megvalósítása valójában nem volt remélhető a kormánytól. A vele szemben megmutatkozó lojalitásnak, a nyílt konfrontáció kerülésének oka nemcsak a programalkotók mérsékelt politikai beállítottságában keresendő, hanem abban is, hogy ettől remélhették mozgalmuk kibontakozásának megkönnyítését. Egyelőre tehát várakozó álláspontra helyezkedtek, s a kormányzatot igyekeztek cselekvésre ösztönözni. A tervezet felsorolja azokat a társadalmi rétegeket, melyek érdekében a mozgalom fel kíván lépni: a birtokos parasztság, a földmunkásság és a falusi kisiparosság. Ezeknek a rétegeknek összefogása nem új gondolat, Nagyatádi Szabó István már említett programjaiban is szerepel. A program alapgondolata: Magyarország agrárállam, ezért a mezőgazdaságnak elsődlegességet kell élveznie. A tervezetet erőteljes banktőke és nagyiparellenesség, és enyhébb nagybirtok-ellenesség jellemzi, a földreformot lényegében nem érinti. A főbb követelések: általános, egyenlő, titkos választójog, progresszív adózás, ingyenes népoktatás, a közigazgatás csökkentése és egyszerűsítése, a kartellek megrendszabályozása, a bank- és uzsoratörvény megalkotása, a bankhitelek olcsóbbá tétele, a mezőgazdasági termékek külföldi vámjának mérséklése, a latifundiumok és a holtkézi birtokok felszabadítása révén állami támogatással kisbérletek és örökbérletek alakítása. Ezeken kívül bizonyos szociális intézkedéseket is akart: a rokkant- és lelencügy, az elaggott szegény emberek gondozásának rendezését, a vagyontalanok és a havi 60 pengőnél kevesebb jövedelmű családok ingyenes gyógykezelését. Utolsó pontja - a korszakban általánosnak tekinthetően - a trianoni békeszerződés revízióját követelte. 6 A mezöberényi programot elemzi: Vida,. 1967. 78-79. Az Alföldi Függetlenség után a Föld c. újság 1930. január 11-i száma közölte. Nagyatádi Szabó István pártjának 1909-es szentgáli, valamint 1910-es programját közli: M éréi Gyula: A magyar polgári pártok programjai (1867-1918). Budapest, 1971. 350-353.; A Független Kisgazdapárt mezöberényi történetére vonatkozólag lásd még: Köteles Lajos: Az ellenforradalmi rendszer kiépítése. Az 1920-as évek. A gazdasági világválság időszaka Mezőberényben (1919-1933). In: Mezőberény története. I. kötet. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény, 1973. 344-346. 332
