A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)
A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez is szereplő követelést megfogalmaztak: takarékosság a közszférában, adócsökkentés, a termékértékesítés megszervezése, közraktárak létesítése, a tőzsde megrendszabályozása, olcsóbb vasúti tarifák stb. Dr.Csige-Varga Antal ügyvezető-igazgató indítványára a miniszterelnöknek benyújtandó határozati javaslatot fogadtak el, melyben a legfontosabbakat rendszerbe foglalták. Az ebben szereplő követeléseik jelzik, hogy a parasztság kisárutermelő rétegei a gazdasági válság idején a nyomást elsősorban a bankok és az agrártemékek kereskedelmét kézbentartó kartellek részéről érezték. A magyar vámpolitikát a mezőgazdasági termelés igényeihez akarták igazíttatni, s olyan kompenzációs nemzetközi szerződések kötését kívánták, melyek lehetővé tennék a magyar agrártermékek piacának bővítését, ugyanakkor olcsó ipari cikkek behozatalát, az agrárolló megszüntetését eredményeznék. Az eladósodás enyhítésére a kamatláb törvényes voltának 12%-ban való megállapítását, külön gazdahitelek létrehozását kérték. Általános paraszti követelésnek tekinthető a közigazgatásnak a trianoni határokhoz igazodó egyszerűsítése és olcsóbbá tétele. Annak ellenére, hogy egyik-másik felszólaló hevesen támadta a kormányt, nem foglaltak el következetesen ellenzéki álláspontot. Határozati javaslatuk szerint az egyesület "indíttatva érzi magát, hogy a legsötétebb aggodalommal telve kérjék a kormányt olyan sürgős és gyökeres intézkedések haladéktalan megtételére, amelyek alkalmasak a magyar földmívestársadalmat a végpusztulástól megmenteni". De már nem kívántak pusztán a kormányra és annak pártjára hagyatkozni. A gyűlés jelentőségét éppen az adja, hogy Borgulya Pál szarvasi kisgazda felvetette a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt újraalakításának gondolatát, amire "viharos éljenzés és helyeslő felkiáltás volt a válasz". " Alapszabályaink értelmében ezt a politikai kérdést nem tárgyalhatjuk ugyan meg, s nem hozhatunk benne határozatot, de az egyesület állásfoglalása így is világos és félre nem magyarázható"- állapította meg Csizmadia András elnök. Tanulságos idézni, hogy miben látta a szarvasi gazda az önálló Kisgazdapárt létrehozásának politikai hasznát: 1. "Az önálló kisgazdapárt ... támogathatja ugyan a kormányt, de támogatásának árát szabhatja". 2. ..."a mai helyzet mellett a kisgazdák és földművesek táborából hovatovább nagyobb tömegek mennek a nemzetközi szociáldemokratapárt karjaiba, ami azonnal megszüntethető, ha újra életre keltjük a demokratikus szellemű kisgazdapártot". Tehát nincs szó a kormánytól való végleges elhatárolódásról. Borgulya olyan mérsékelt pártot képzelt el (és minden bizonnyal rajta kívül mások is), amely a kormány magatartásához szabná ellenzékiségét, avagy kormánypártiságát. A második idézetből első olvasatra a legszembetűnőbb a munkásmozgalom-ellenesség. A radikalizáló tényezőnek és az internacionalizmusa miatt nemzetietlennek tartott SzDP ez idő tájt megélénkülő falusi tevékenységét nemzeti alapon való szervezkedéssel kívánta ellensúlyozni. De ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy az idézetből kiolvasható a földmunkásságnak a leendő pártba való toborzásának gondolata, és ami nem elhanyagolható, egy demokratikus szellemű pártba. A szándék tehát megszületett az új párt létrehozására, a mozgósító - és mint ismeretes országosan is úttörő jelentőségű - programra sem kellett soká várni. Ugyanez év decemberében a mezőberényi gazdakörben több értekezletet tartottak, melyek során országos szervezkedés elindítását határozták el, s megbízták Bartolf Márton és Schultz Mihály terménykereskedő-kisgazdát, Szabó Árpád iskolaigazgatót, valamint az agrárproletariátus képviseletében Filó Sámuelt a Földmunkás és Törpebirtokos Olvasókör elnökét egy program kidolgozásával. 331
