A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)

Kocsor János lyát és jelentőségét tekintve az egyes járások között jelentős eltérések voltak. A legkisebb a gyomai járásban, legnagyobb a gyulaiban volt. Az 1 holdnál kisebb, önellátásra már végképp képtelen gazdaságok részesedése Békéscsabán a legmagasabb, meghaladta a gazdaságok felét, utána az orosházi és a gyulai járás következett. A szeghalmiban és a gyomaiban 37-36%, a szarvasi és a békési járásban 34-32%. Békés megyében az agrárágazatban a növénytermelés monokulturális jelleget mutatott, kiemelkedett a búza és a kukorica termesztése (a kettő együtt a vetésterület több mint 70%-át foglalta el). Az állattenyésztésben vezetett a sertés és a baromfitenyésztés, melyekben a szegényparasztság és a földnélküli rétegek is egyenrangú szerepet játszottak a közép- és a gazdagparasztsággal. A válság idején az alacsonyra esett termény- és állatárak miatt a mezőgazdasági termelés gazdaságtalan lett. 1931-1935 között az értékesítési árak általában a termelési költségeket sem fedezték. A föld ára leesett, a bankok a becsérték 25-30%-a erejéig nyújtottak kölcsönt magas kamattal. * Megyénkben a válság hatására a Bethlen-kormány agrárpolitikájával szembeni elégedetlenség a gazdakörök tagjai között 1929 őszére már széles körben elterjedt. Amenynyire ma megállapítható, a Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének 1929. szeptember 29én tartott választmányi gyűlésén jelölték meg először hivatalos fórumon a bajok forrásaként a Nagyatádi-féle kisgazdapárt megszűnését. Borgulya Pál, volt országgyűlési képviselő, szarvasi gazda a kormány kisgazdaellenes politikájának okát e réteg politikai súlyának elvesztésében látta, "aminek szülőoka, hogy a párt önállóságát elvesztette, és beolvadt az egységespártba."

4 Bartolf Márton mezőberényi kisgazda, miután csatlakozását fejezte ki az elmondottakhoz, kijelentette: "mióta a kisgazdapárt beolvadt az egységes pártba, a törvényalkotásban nem hogy jóindulat, hanem ellenkezőleg, bizonyos mellőzés tapasztalható a gazdatársadalom iránt". A választmány a parasztságot sújtó gazdasági problémák megvitatására október 20ára rendkívüli közgyűlést hívott össze. A Békéscsabán rendezett nagygyűlésen a korabeli tudósítás szerint a jelenlévő kormánypárti képviselők "igen unalmas, színtelen, hogy ne mondjuk, élettelen szerepet vittek". Az egységes pártiak "szinte maguk is érezték, hogy fonák helyzetbe jutottak, mikor a kormányt is, a népet is képviselni akarták egyszerre".' Az elnök, Csizmadia András felszólalásait nyugodtan hallgatták végig, de a másik két jelenlévő országgyűlési képviselő, dr. Zeőke Antal és Tóth Pál beszédeit kormányellenes közbekiabálásokkal zavarták meg. Az egyesület történetében először nem üdvözölte a közgyűlés sem a miniszterelnököt, sem a földmüvelésügyi minisztert, és nem szavazott bizalmat nekik. A gyulai, gyomai, szarvasi felszólalók {dr. Csige Varga Antal, Pikó Béla, Borgulya Pál, Metz József, dr.Schriffert Ferenc, Batári Antal és még mások ) több, a későbbiekben 3 A témára vonatkozólag lásd: Szabó Ferenc: Békés megye gazdasági és társadalmi fejlődésének főbb vonásai a XVIII. század elejétől napjainkig. In: Békés megye gazdasági földrajza. Főszerk.: Krajkó Gyula. Békéscsaba, 1974. 154-166.0. 4 Békésmegyei Hírlap, 1929. október 1. 5 A gyűlés lefolyására lásd: Békési Hírlap, 1929. október 26.; Békésmegyei Hírlap, 1929. október 22. 330