A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szatmári Imre: A középkori Csorvás és temploma

Szatmári Imre - 1822. évi térképe mégis kivételt jelent, ha azon a Hajdú-völgy medre és az OrosházaBékés közötti út metszéspontjának nyugati szögletében látható kurgánszerü jelölés a csorvási templomrom kiemelkedését akarta feltüntetni (3. kép 2). 7 Ez azonban nem bizonyítható, hiszen a vonatkozó területet a mai térképre vetíteni csak hozzávetőleges pontossággal lehet. Igen feltűnő ugyanakkor, hogy a Huszár Mátyás térképszelvényén hivatkozott szűkebb területen más térképek semmilyen halmot nem jelölnek és ott ilyen kiemelkedésnek ma sem lehet nyomát találni. Másrészt az sem lehet mellékes, hogy a csorvási romos templomot feltüntető térképek egyformán az itt haladó országút északnyugati oldalán jelölték meg az épület helyét, és Huszár Mátyás jelölése is éppen itt található. Az ásatáson előkerült templomhely viszont a mai - még mindig békési útnak nevezett - dülőútnak a délkeleti oldalára esik. Ez pedig csak azt jelentheti, hogy a templomhelyet is feltüntető térképek ábrázolása ideje óta az eredeti orosháza-békési országút nyomvonala éppen a templomhely közelében kb. 300 méterrel áthelyeződött. Jól látszik ugyanis a kéziratos térképeken, hogy az útnak a monori csárda és a csorvási csárda közötti szakasza megközelítően egyenes vonal mentén haladt. A mai nyomvonalnak viszont a két végpontja ugyan nem változott, de a templomhelytől északkeletre kb. 900 méternyire ma egy jelentős töréspontja van. E töréspont a II. katonai felmérés 1863-1864. évre keltezhető megyei vonatkozású két térképszelvényén

48 (4. kép) és Mihálfi József 1881. évi térképén is feltűnik már. A vélhetően középkori eredetű országút nyomvonala tehát - a térképek tanúsága szerint - az 1820-1860 közötti időben módosult a mai formájára. A régi út nyomvonalának megváltoztatása azonban nyilvánvalóan az új község 1856-1857. évi megalakulásával és külterületének 1858. évi rendezésével, valamint az újjátelepülő Csorvás területén keresztül nyitott új orosháza-csabai országút nyomvonalával függ össze, hiszen a régi út új töréspontja és a csorvási csárda között kialakított nyomvonalszakasz éppen párhuzamos az újra alakult Csorvásról Csaba felé vezető új országúttal.

5 Tévedés lenne tehát a mai békési út nyomvonalához viszonyítani Huszár Mátyás térképének ábrázolását, s így az ott jelölt kisebb kiemelkedés éppúgy jelölheti a középkori templomhelyet, mint például a 34 évvel korábbi térkép. Ha pedig ez így van, akkor egyedül a Huszár-féle térkép szolgáltat a templomhely környezetére vonatkozó új adatokat, hiszen csak ezen lehet követni a Hajdú-völgy ' eredeti folyómedrének útját, s csak ez adhat támpontot ahhoz, hogy jobban el tudjuk képzelni a középkori falu korabeli földrajzi környezetét. A valósághoz közelálló feltételezés lehet ennek alapján az, ha - a legtöbb, már feltérképezett délkelet-alföldi középkori településhez hasonlóan

52 - Csorvást is folyóparti településként képzeljük el. Ezt az alább ismertetett régészeti terepbejárások eredményei is megerősítik. Az elpusztult középkori falu helyét először 1964-ben Dienes István és Kovalovszki Júlia azonosította a régészeti terepbejárás módszerével, a mai községtől nyugatra kb. 1 Huszár 1822. 52. térképszelvény. MTA Régészeti Intézete fotótára, negatív ltsz. 36.165, 36.167. II. katonai felmérés, Sect. 57. Col. XL. (MTA Régészeti Intézete térképtára, ltsz. T 1548., МММ fotótára, negatív ltsz. 50.703.), Sect. 58. Col. XL. (EFM ltsz. Td. 94.41.6.1)., Domokosné-Domokos 1988. 62. МММ ltsz. Hd. 58.25.15., Domokosné-Domokos 1988. XXII. с melléklet. Csorvás XIX. század közepére eső újratelepülését és általános rendezését legalaposabban Zalai György dolgozta fel. {Zalai 1994. 8-9.) Huszár 1822. 40. térképszelvény. MTA Régészeti Intézete fotótára, negatív ltsz. 36.130, 36.133. Legközelebbi példa erre a középkori Gerendás, Kétsopron és Szénásegyház fekvése. (MRT IV/3. Telekgerendás 12/14. sz. lelőhely., Szatmári 1996/a. 210-211, 230, 1. kép., Szatmári 1996/b. 16-20, 55, 8. kép.) 88