A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Liska András: Egy 8–9. századi település emlékei Gyulavári határából

Egy 8-9. századi település emlékei Gyulavári határából A tárgyalt leletanyagban egyetlen bikónikus orsógomb töredéke szerepel. A korongolt orsógombot párhuzamos vonalak között futó hármas, bekarcolt zegzug vonallal díszítették (3. kép 1). Az orsógombok ismert leletei a késő avar kor temetőinek, és előfordulnak a települések leletanyagában is, ám ennek a gyakori lelettípusnak kidolgozatlan a pontos időrendi elhelyezkedése.

14 Gyakori előfordulása miatt talán inkább egy hosszabb korszak sajátosságának tekinthető, pontosabb keltezésre nem alkalmas. Az előzőhöz hasonlóan nincs pontos keltezőértéke a szórványként előkerült ovális vascsatnak és a fekete színű, nyomottgömb formájú üveggyöngy töredékének sem. A késő avar korban általánosan használt, nagy számban előforduló tárgyak ezek. Történeti háttér A mályvádi erdő területén napvilágra került, késő avar kori településen egykor élt emberek temetőjének helyét nem ismerjük, megtalálása sok időrendi kérdésben segítségünkre lenne. A tárgyalt település leletanyaga sajnos nem köthető konkrét objektumokhoz, az összes tárgyat együtt kell értékelnünk. Az egyes tárgyak együttes előfordulásának vizsgálata, ami a régészeti relatív kronológia alapja, jelen esetben félrevezethet a keltezésnél, hiszen nem tudjuk, hogy az előkerült leletanyag hány objektumból származik, mely tárgyak voltak azonos objektumban.

16 A leletanyag tömegét jelentő korongolatlan fazekak és a kézikorongon formált, bekarcolt díszítésű edények, valamint a néhány apró használati tárgy (orsógomb, üveggyöngy, vascsat) használóit a griffes-indás leletanyaggal jellemezhető, 8. századi népességben láthatjuk. A település ismertetett leletanyagából a specifikus darabok (sütőharang, edényfedő, korongolatlan cserépbogrács) használati idejét a szakirodalom a 8-9. század fordulójára, illetve a 9. századra határozta meg. Bizonyosnak tűnik, hogy ezeket a tárgyakat a 8. században már használták.

17 A viszonylag hosszú időszakot kijelölő általános keltezés pontosítására nem nagyon van lehetőség, ha figyelembe vesszük a leletanyag szórvány jellegét, valamint azt a tényt, hogy a használati kerámia esetében lokális, kb. 25 km hatósugarú fazekasműhelyek termékeiről van szó. Tehát a más területek leleteivel való összevetés is mindig kétséges lehet. Kézenfekvő megoldás a teljes leletanyagot azonos kronológiai síkra helyezve belátni, hogy a mályvádi település emlékeit egy, talán több generáción keresztül a területen élt késő avar kori népesség hagyta hátra. Ezen közösség tagjai használták a töredékekben megtalált edény fedőket, sütőharangokat, korongolatlan cserépbográcsokat, valamint a kézzel formált és kézikorongon készült fazekakat. "Tonika 1971.85. 15 Trogmayer Ottó publikálta az első avar kori lakóházat, amelyet többek között egy kettős zegzug vonallal díszített orsógomb alapján keltezett a 8. századra (Trogmayer 1962. 8). 16 Liska 1996/a. 262. 17 Liska 1996/b. 164. 1X Vida 1991/a. 136. 71