A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

BMMK 20 (1999) 5-18. ADATOK DOBOZ (KETTŐS-KÖRÖS VÖLGYE) FELSŐ-PLEISZTOCÉN MALAKOFAUNÁJÁHOZ ÉS ŐSKÖRNYEZETI VISZONYAIHOZ KÉT SEKÉLYFELTÁRÁS ALAPJÁN - Domokos Tamás In memóriám Réthy Zsigmond (1946-1998), aki jelen munkám első verziójának elkészültekor azt javasolta, hogy kéziratomat tegyem félre a tervezett 2. dobozi tanulmánykötet számára. 1998 nyarán a sors tervünket negligálta. Most, amikor e dobozi vonatkozású cikkem a múzeum évkönyvébe kerül, az Acheron zúgását vélem hallani. 1. Bevezetés Doboz és környéke ANDÓ, M. (1974) szerint a "Berettyó és a Körösök köze" morfológiai egységbe, RÓNAI, A. et al. (1975) szerint pedig a "Kettős-Körös völgye" tájegységbe tartozik, és egy igen mély neogén süllyedek felett fekszik (PAP, S.1987). A süllyedek megismerése céljából a Kőolajkutató Vállalat 1979 és 1981 között mélyítette le a 4656 m-es talpmélységű Doboz I. fúrást. A fúrás viszonylag vékony (~ 400 m) triász - jura - kréta - miocén, vastag (~ 3700 m) neogén és 498 m vastag pleisztocén holocén rétegeket tárt fel (PAP, S. 1987). A Doboz környéki felszín jelentősebb részét újholocén öntésagyag, illetve réti agyag, kisebbik részét pedig felső-pleisztocén iszapos (infúziós) lösz borítja. Száraztérszíni löszök csak jóval távolabb, és csupán kisebb foltokban találhatók a magasabb térszíneken (RÓNAI, A. et al. 1981). Doboz mai domborzata korábbi vízfolyások emlékeit őrzi, és formavilága a 85.0 és 87.5 mBf közötti szintvonalakkal rajzolható meg. A felszín alatti üledékek - amelyeket 10 m-es fúrások hálózatával tártak fel - igen változatos geológiai felépítést mutatnak (RÓNAI, A. 1981). Kár, hogy ezeknek a fúrásoknak a malakológiai feldolgozása nem történt meg, mert igen érdekes és értékes adatokhoz juthattunk volna. A Körös-medence elsősorban kvarter földtörténetével foglalkozó munkájában -, amely a dávaványai és vésztői alapfúrások frappáns feldolgozása - szedimentológiai, paleomágneses vizsgálatokhoz kapcsolódva: pollen, Mollusca, Ostracoda, Vertebrata adatokat is közöl RÓNAI, A. (1983). RÓNAI, A. ebben a munkájában - a felsőpleisztocén és holocén rétegsorral foglalkozó részben - 13 m-nél mélyebbről származó malakofaunát is közöl KROLOPP, E. meghatározásában. A fent említett munkák - jellegüknek megfelelően - nem foglalkozhattak alapos finomrétegtani malakológiai vizsgálatokkal. Ezt megtette helyettük - felszínközeli (agyagfejtők, homokbányák, árkok, régészeti feltárások) vizsgálatára szorítkozva - a KettősKörös völgye tájegység vonatkozásában SÜMEGHY, J. (In: SCHMIDT, E. R. 1940) Mezőberény, KROLOPP, E. - SZÓNOKY, M. (1984) Gyula és Békés, DOMOKOS,T. (1986) Békéscsaba, DOMOKOS, T. - KROLOPP, E. - SZÓNOKY, M. (1992) Békéscsaba, DOMOKOS, T. (1998) Mezőberény térségében. A Békési löszhát erodált ÉK-pereméről származik az előbb említett munkák közül a gyulai régi téglagyár feltárása (88-89 mBf ), valamint Békéscsaba különböző tégla- és 5