A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Bondár Mária: Rézkori és kora bronzkori településmaradvány Gyomaendrődön
Rézkori és kora bronzkori településmaradvány Gyomaendrődön rában gyakori edénytípus az a fazék (10. kép 2), amely több lelőhelyről is ismert. Ugyancsak beleillik a makói kultúra edénykészletébe egy másik, az égés során erősen deformálódott, finoman seprűzött fazék is (9. kép l). 15 Lelőhelyünkön mindössze két bögretöredék (4. kép 1; 7. kép 9) és néhány korsótöredék (4. kép 9; 6. kép 2; 7. kép 12; 8. kép 5-7) jelzi e típusok meglétét. A leletanyagban kétfajta szűrőedény töredéke került elő. Egy vastag falú, nem túl nagy szűrőtál (6. kép 1) és egy vékony falú, kisméretű, füles szűrőedény rekonstruálható (4. kép 10). A szürőedény az őskor csaknem valamennyi kultúrájában, így a kora bronzkorban is megtalálható, a makói kultúra edényei között azonban nem túl gyakori. A 15/8. szelvényben, 30-60 cm közötti mélységből került elő egy edény aljtöredéke. 16 Objektum nem volt a szelvénynek ezen a részén. Vörösesszürke, kvarcittal soványított, gyengén kiégetett edényalj. Belsejében, a fenékrészen elnagyoltan kidolgozva négy kiálló kis bütyök és erőteljes ujjbenyomkodások találhatók (9. kép 2). Ez a töredék minden valószínűség szerint egy ún. pácolóedény alj töredéke. 17 A jellegzetes edénytípussal kapcsolatos ismereteket Kulcsár G. foglalta össze a Hódmezővásárhely-Barci réten is előkerült edény töredék kapcsán. 18 Az általa felsorolt analógiák a nagyrévi kultúra Budapest körzetében levő lelőhelyeiről, 19 a Csongrád megyei Ószentivánról 20 és a Dunántúlon Gerjenről 21 kerültek elő. Kulcsár G. megállapítása szerint ezek az edények a tellek kialakulását közvetlenül megelőző korszakra tehetők. 22 Az Endrődön feltárt bronzkori telepmaradványról megállapítható, hogy a feltárt nagy felületen mindössze egy gödör került elő a korai bronzkorból, s az ásatás további területein is voltak még bronzkori cseréptöredékek. Mindez tökéletesen egybevág a makói kultúra más területeken is megfigyelt települési jelenségeivel, 23 vagyis azzal, hogy nagy területen, egymástól távol, néhány gödör jelzi e kora bronzkori kultúra megtelepedését. Mindebből rövid ideig használt, szállásszerű telepekre következtet a kutatás. Endrődön a települési jelenségek közül érdekesnek tartható a másodlagosan megégett, erőteljesen deformálódott kerámia (3. kép 7; 7. kép 8; 9. kép 1). Az ásatási megfigyelések nem szólnak egységes égett települési rétegről, így a telep egészét érintő tűzről sem beszélhetünk. Az említett edénytöredékek deformálódását előidéző égés a 6. gödörből származó leleteken figyelhető meg, feltételezhető tehát, hogy csak ebben a gödörben gyulladt meg valamilyen szerves anyag. Az utóbbi években örvendetesen gyarapszik DK-Magyarország (Szolnok, Békés és Csongrád m.) kora bronzkori lelőhelyeinek száma. 24 Kalicz N. összefoglaló munkájában e területről mintegy 20 makói lelőhelyet ismert. 25 A szisztematikus topográfiai terepbejáCsányi 1996. III. t. 1, XII. t. 3., Kulcsár 1997. VII. t. 5, VIII. t. 1, 3. 15 SzénászJcy 1988. 9. kép 2., Kulcsár 1997. X. t. 1. 16 Ltsz.: 91.2.62. 17 E különleges edénytípussal külön tanulmányban foglalkozunk részletesen. 18 Kulcsár 1997. 34. XIV. t. 2. 19 Diósd (Patay 1965., Schreiber 1981. 151), Budafok (Schreiber 1963. 10. kép 5-8), Tabán (Schreiber 1963. 12. kép 1-2). 20 Banner 1928. 50, 52. kép. 21 Szabó [992. LXXXV. t. 1. 22 Kulcsár \991. 34. 23 Kalicz 1968., Kalicz 1984. 95., Csányi 1996. 47. 52-53., Kulcsár 1997. 38. 4 Szénászky 1988., Csányi 1996., Kulcsár 1997. 25 Kalicz. 1968.80. 51
